Tech

A rosszindulatú programokkal van a legtöbb baj

Egy friss kutatás szerint öt vállalat közül egy vesztett már el szellemi tulajdont az elmúlt év során.

A 27 országban, közel 4000 IT szakember körében a Kaspersky Lab és a B2B International által közösen végzett kutatás szerint a gyártó cégek 21 százaléka szenvedte el valamely szellemi tulajdonának elvesztését biztonsági incidens következtében az elmúlt évben. A rosszindulatú programok okozták a legtöbb adatvesztést a gyártóknak, de más informatikai incidenseket – szoftver sérülékenységek, mobil eszközök ellopása, hálózati behatolás stb. – ugyancsak megemlítettek a válaszadók a szellemi tulajdon elvesztésének okaként.

A világgazdasági verseny állandó szorításában egyes cégek vezető pozícióba kerülnek, mások tönkremennek a nagyon alacsony jövedelmezőség miatt. Főként kutatási-fejlesztési erőfeszítéseiknek, saját csúcstechnológiájú megoldásaiknak köszönhetően kerülnek a vállalkozások versenyelőnybe, ami a gyártók esetében azt jelenti, hogy hatékonyabban tudják előállítani termékeiket, mint riválisaik. Ha a konkurencia meg tudja szerezni ezt a tudást, anélkül, hogy kutatásra-fejlesztésre kellene költenie, óriási üzleti előnyre tehet szert. A gyártó cégek nagyon is tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos szellemi tulajdonuk védelme. A kutatás megállapította, hogy a gyártók a “Belső működési információk” és a “Szellemi tulajdon” lehetőséget jelölték meg a nem pénzügyi adattípusok közül olyan információnak, amelynek az elvesztésétől a legjobban félnek. Érdekes módon a “Vásárló/ügyfél információk” elvesztésétől a legkevésbé tartanak, minden bizonnyal azért, mert a gyártó létesítményekben ilyen adatokat nem igazán tárolnak.

Amikor azt kérdezték az IT szakemberektől, hogy mi volt az oka a cégüknél az elmúlt 12 hónapban történt legsúlyosabb adatvesztésnek, a “Malware” lehetőség végzett az élen, amelyet a gyártók 23 százaléka említett meg. Az adatvesztéshez vezető további okként a következőket is megjelölték: “Szoftver sérülékenységek” (8 százalék), “Hálózati behatolás” (8 százalék), “Mobil eszközökről kiszivárgott információ” (5 százalék) és “Célzott támadások” (3 százalék).

 

Ipari vezérlő rendszerek esetében az alábbi védelmi technológiákat alkalmazhatók:
-Proaktív védelem az ismeretlen rosszindulatú programok ellen és automatikus védelem a kihasználó kódok ellen. A technológia szkenneli a végrehajtható programokat, valamint működésük figyelésével értékeli minden egyes alkalmazás biztonságát.
-Alapértelmezésben mindent elutasító védelmi politika. Ez az üzemmód az ipari vezérlő rendszereket védett környezetbe helyezi, amelyben kizárólag a technológiai folyamatokhoz szükséges programok futhatnak. Az összes ismeretlen és nemkívánatos alkalmazás – köztük a rosszindulatú programok – blokkolva vannak. Így egy olyan biztonságos környezet létesül, amely minimálisan terheli le a rendszer-erőforrásokat.
-“Eszközellenőrző” technológia az eltávolítható eszközök (USB tárolók, GPRS modemek, okostelefonok, USB hálózati kártyák) felügyeletére. Ez korlátozott listákat készít az engedélyezett eszközökről és azokról a személyekről, akik használhatják őket.
-Mindenre kiterjedő IT biztonsági konzol a rendszergazdáknak az összes alkalmazott biztonsági megoldás figyelésére és felügyeletére.
-A biztonsági információk és eseményfelügyelet (SIEM) integrálása.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik