vízhiány

A bolygó különböző régióiban egyidejűleg fellépő aszályok példátlan terhelést jelenthetnek a globális mezőgazdasági rendszerre, és emberek millióinak vízbiztonságát veszélyeztethetik.

A klímaváltozás és a vízhiány egyre meghatározóbb konfliktusforrássá válik a Közel-Keleten és a nyugat-ázsiai térségben. Ez nemcsak az emberek mindennapi életére, de középtávon a nemzetközi befektetésekre is felforgató hatással lehet.

A globális felmelegedés hatásai Kaliforniában is egyre súlyosabbak.

Vízhiány fenyeget négymillió embert az egyébként is gazdasági és belpolitikai válság sújtotta Libanonban.

Az ENSZ szerint a globális helyzet aligha változik jelentősen az évtized végéig.

Jelentősen lecsökkent a víztároló medencék vízszintje.

Magyarországról, a Mosoni-Dunából pótolnák a hiányzó vizet a Fertő-tóban és a Fertőzugban.

A déli nagyvárosokban is forralni kell a vizet, Joe Biden bejelentette, katasztrófahelyzetet hirdet.

Eltört egy 500 milliméter átmérőjű vezeték kedd délután.

A politikai konfliktusok kiéleződhetnek, és olyan országok kerülnek a katasztrófa szélére, amelyeknek atomfegyverük is van.

Több mint 17 országban küzdenek rendkívül nagy vízhiánnyal.

Nem állunk olyan jól, mint ahogyan terveztük.

Az enyhe monszunidőszak és az azt követő pokoli hőség miatt kiszáradtak a víztározók. A csapokat már nem lehet megnyitni, az egészségügy leállt, a helyiek kutakból merik a sárga, szennyezett vizet.

A helyiek edényekkel a kezükben hosszú órákon keresztül várják a kormány által kiküldött tartálykocsikat. 

Van, aki már három napja nem tudott megmosakodni.

Ha jövő télen az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék esne, az se állítaná meg a folyamatot.

Szegénység, háborúk, természeti csapások, ivóvízhiány: naponta 17000 gyerek hal meg ötéves kora előtt olyan okból, amelyet könnyen meg lehetne előzni.

Nő a népesség, rossz a vízgazdálkodás, a klímaváltozás pedig szárazságot hoz, ezért komoly vízhiány alakulhat ki Angliában 2050-re.

Eltört egy vízfőnyomócső a Szent István parkban Hajdúszoboszlón, az egész várost érinti a vízhiány.

Míg túlélésükhöz naponta 4-5 liter elegendő lenne, addig egy átlagos magyar ember napi kb. 130-150 liternyi tiszta, ivóvizet enged le a lefolyón. Tényleg a víz lesz az új arany.

A tengervíz sótalanítása csak időlegesen és helyben gyógyír az ivóvízhiányra, pedig az afrikai nagyváros csak az első a sorban, ahol kiszáradnak a csapok.

Megtörtént az elképzelhetetlen, egy modern nagyváros kifogy az ivóvízből. A négymilliós lakosság visszaszámol. Egy ott élő magyar nő tudósít a helyzetről.

Sem több, sem kevesebb víz nem lesz a Földön, de a felhasználása radikálisan nő. Ez jelentheti a XXI. század legnagyobb kihívását.