szovjetunió

Berija a sztyeppére álmodta meg a Szovjetunió elsőszámú nukleáris kísérleti zónáját. A gond, hogy a környéken negyedmillió ember élt.

A furcsa városban húsz éve megállt az idő.

Ez majdnem olyan szórakoztatóan hangzik, mint az amerikai golyóstoll és a szovjet ceruza városi legendája, annyi különbséggel, hogy ez igaz.

Jövőből érkezett tankok a harmincas évek Moszkvájában? Esetleg időutazók igazi DeLorean-je? Dehogy!

A szczecini főtéren álló alkotást kiviszik a temetőbe.

Az oroszok a világháborús győzelem 71. évfordulóján is kitettek magukért.

A kommunista ország mérnökeinek fantáziájára sosem volt panasz, de ezeknek a tűzön-vízen átmenő gépeknek a látványát tényleg nehéz megemészteni.

Kiválogattuk a környezetükből leginkább kirívó, furcsa darabokat.

A második világháború közepén, 1943-ban Moszkvába érkezett Averell Harriman úgy gondolta, hogy csak egy egyszerű ajándékot kap, de ennél jóval többről volt szó.

A szebbnél szebb pavilonokból és épületekből mára hírmondó sem maradt.

Az 1933 óta megjelenő Technika Molodezsi sci-fibe illő jövőképei közül válogattunk.

A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.

A vígjátékban olyan színész szerepel, aki kiállt a Krím-félsziget orosz megszállása mellett.

Egy olyan legyőzhetetlen fajt akarok, amely nem érez fájdalmat, ellenálló, és teljesen hidegen hagyja, hogy milyen minőségű ételt eszik - állítólag ezekkel a szavakkal kérte fel Ilja Ivanov tudóst a feladatra.

A néhány hónapos, vagy épp több éves késéssel megérkezett klasszikus trilógia darabjaihoz a szocialista országokban elképesztően furcsa plakátok készültek. Bemutatjuk a legrendkívülibbeket.

Tényleg nem mindegy, hány hagymakupolája van a felvarrt templomnak, vagy épp hová kerültek a szemek? Bemutatjuk a leggyakoribb darabokat, jelentésükkel együtt.

A ma Bunker 42-ként ismert, tizennyolc emeletnyi mélységben fekvő járatrendszerből irányították volna a harmadik világháborúban a nukleáris fegyvereket szállító bombázókat.

A végtelen kreativitással megáldott szovjet grafikusok így képzelték el az embert elsőként az űrbe juttató ország Holdon és más bolygókon létrehozott bázisait.

Közel félmilliárd svájci frank, a szovjet időkből származó tartozást törlesztett Oroszország.

Orosz szkeptikusok egy csoportja egy Hold-szonda építésére gyűjt, hogy évtizedes vita után egyértelműen kiderüljön, tényleg jártak-e az amerikaiak a Holdon.

Lenin álma az volt, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen, ezeket a szovjet autócsodákat látva pedig ez maximálisan bejött.

Így látták a világot a két, kommunizmust legtovább fenntartó állam rajzfilmrendezői.

Az állatok mindig fontos szerepet töltöttek be a hadviselés évezredes történetében – hiszen elég csak Hannibál elefántjaira gondolnunk –, de teljesen a XX. század során sem sikerült nélkülöznünk őket a harctereken. Cikkünkben néhány példát mutatunk be ezekre.