Az 1933 óta megjelenő Technika Molodezsi sci-fibe illő jövőképei közül válogattunk.
szovjetunió
A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.
A vígjátékban olyan színész szerepel, aki kiállt a Krím-félsziget orosz megszállása mellett.
Egy olyan legyőzhetetlen fajt akarok, amely nem érez fájdalmat, ellenálló, és teljesen hidegen hagyja, hogy milyen minőségű ételt eszik - állítólag ezekkel a szavakkal kérte fel Ilja Ivanov tudóst a feladatra.
A néhány hónapos, vagy épp több éves késéssel megérkezett klasszikus trilógia darabjaihoz a szocialista országokban elképesztően furcsa plakátok készültek. Bemutatjuk a legrendkívülibbeket.
Tényleg nem mindegy, hány hagymakupolája van a felvarrt templomnak, vagy épp hová kerültek a szemek? Bemutatjuk a leggyakoribb darabokat, jelentésükkel együtt.
A ma Bunker 42-ként ismert, tizennyolc emeletnyi mélységben fekvő járatrendszerből irányították volna a harmadik világháborúban a nukleáris fegyvereket szállító bombázókat.
A végtelen kreativitással megáldott szovjet grafikusok így képzelték el az embert elsőként az űrbe juttató ország Holdon és más bolygókon létrehozott bázisait.
Közel félmilliárd svájci frank, a szovjet időkből származó tartozást törlesztett Oroszország.
Orosz szkeptikusok egy csoportja egy Hold-szonda építésére gyűjt, hogy évtizedes vita után egyértelműen kiderüljön, tényleg jártak-e az amerikaiak a Holdon.
Lenin álma az volt, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen, ezeket a szovjet autócsodákat látva pedig ez maximálisan bejött.
Így látták a világot a két, kommunizmust legtovább fenntartó állam rajzfilmrendezői.
Az állatok mindig fontos szerepet töltöttek be a hadviselés évezredes történetében – hiszen elég csak Hannibál elefántjaira gondolnunk –, de teljesen a XX. század során sem sikerült nélkülöznünk őket a harctereken. Cikkünkben néhány példát mutatunk be ezekre.
Megelégelte a litván főváros polgármestere, hogy vöröskatonák, munkások és parasztok állnak egy hídon, elbontják hát őket.
Eltávolítják az összes, a szovjet korszakból még megmaradt szobrot a litván fővárosból, jelentette be a vilniusi polgármesteri hivatal szóvivője.
Mathias Rust olyat tett, ami még a Luftwaffénak sem sikerült: bántódás nélkül átrepült a szovjet légtéren, és a Vörös téren landolt 1987. május 28-án.
Azt hisszük, hogy vannak dolgok, amiknek lehetetlenség, hogy nyomuk vesszen, mint például a százezreket elpusztítani képes atombombák. Tévedtünk.
Ma 30 éve állt a szovjetunió élére Mihail Gorbacsov: véget vetett a hidegháborúnak, a kommunista birodalom összeomlott, a világ fellélegzett.
Az emberfeletti munkateljesítmény idolja, a kommunista világ bálványa, Alekszej Grigorjevics Sztahanov egy nap alatt 102 tonna szenet bányászott.
Összesen hat-hétszázezer magyart, civilt, katonát, férfit és nőt hurcoltak rabszolgamunkára a Szovjetunió lágereibe 1944-től. Ezen a napon 1953-ban 1500-an tértek haza.
A Szovjetunió nem tudott elszámolni az elhurcolt emberekkel, de a hazai kommunista vezetés nem is nagyon firtatta. Belenyugodtak 200 ezer magyar „eltűnésébe”.
A hidegháború egyik leghírhedtebb perének volt koronatanúja David Greenglass, aki azt vallotta, hogy nővére amerikai atomtitkokat adott át a szovjeteknek.
A legnagyobb szerencséjük a hadifoglyoknak volt, velük bántak a legemberségesebben. Kétszázezer magyar soha nem tért haza a szovjet munkatáborokból.
A lépésre imázserősítés miatt kerül sor, noha a szovjet időkben viccek tárgya volt a TASZSZ.
