A háborúban a pavilonok jó része megsemmisült, sőt, a szintén a Városligetben álló, az 1885-ös Országos Kiállításra épült Iparcsarnok is. A túlélő pavilonok jó részét is lebontották már azóta (kivéve az ALUTERV mérnöke, Kádár István által épített protokoll-éttermet, amely most Pántlika bisztróként működik), a kiállítás pedig 1974-ben mai helyére, Kőbányára költözött.
A szovjet pavilon
A Weiss Manfréd gyár standja, az állványon egy WM-21 közelfelderítő repülőgéppel, tőle balra M1901 tábori sütödével, jobbra pedig 39M Csaba páncélautóval. Háttérben a Budapesti Elektromos Művek Elektromos Háza, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (“Rima”) pavilonja, mely a salgótarjáni és az ózdi gyárak 1881-1946 közt fennálló koalícióját jelentette és a takarékpénztári pavilon.
A Stühmer csokoládégyár és a Dreher óriási pavilonja, utóbbi árnyékában apró dohánybolttal
Balról jobbra: az Iparcsarnok, a náci Németország, valamint az Olasz Királyság pavilonja
Balról jobbra: az Iparcsarnok nyugati bejárata, előtte a Weiss Manfréd gyár standja, a papirosgyártás pavilonja, valamint a Goldberger textilgyár épülete. A háttérben a korábban már említett RIMA pavilon. A kép közepén kristályvíz-reklám és telefonfülke.
A már említett kristályvíz-reklám más szögből, mögötte a náci Németország pavilonja és a Sió tündér regéje szökőkút és szoborcsoport
A teljes szökőkút, háttérben az Iparcsarnokkal, ami mellett eltörpül a Stühmer épülete
A Pesti Ujság reklámja
Szlovákia egy igen letisztult, egyszerű épülettel volt jelen
A ma Lengyelországhoz tartozó Szczecin, a világháború folyamán Németország egyik legfontosabb kikötőjének és harmadik legnagyobb városának reklámpavilonja, háttérben a Függetlenség és az Új Magyarság című lapok standjával
Egység, fegyelem, munka, győzelem
A Hangya Szövetkezet épülete, melyben a Szőlőskert Borértékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, valamint a GyOBÉSZ is helyet kapott
De a látogatók vásárolhattak bort a MEGA bor pavilonjában is
Fotók: Berkó Pál, Szőke Annamária és Fortepan
