Kora tavasszal lépten-nyomon belebotlunk a „vonatozó bogarakba”, akik mintha hátul összenőttek volna. Kik ők és miért csinálják ezt?
rovarok
A trágyával a természetbe jutó ivermectinek rovarokra, gombákra és baktériumokra, sőt, növényekre is közvetlen veszélyt jelentenek. Most magyar kutatók vizsgálják meg, hogyan lehet a természeti környezetre is ügyelve alkalmazni az állattartásban fontos szert.
A kutatók nagyon meglepődtek: az állatok kifejezetten könnyen sétálnak, és szeretnek is mozogni.
A darazsak előszeretettel fészkelnek be számunkra furcsa helyekre.
A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése nyelvünkben.
A rovarok nem jelentenek veszélyt, ráadásul védettek is, ezért nem szabad bántani őket.
Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését.
Folyamatosan csökken a Földön a rovarok száma.
Több mint 240 hangyafaj foglalkozik mezőgazdasággal.
Meglepő lehet, de a sáskák szaglása igen kifinomult.
Eddig teljesen más elmélet volt érvényben a szokatlan külsőről.
A szóban forgó állat csípése állítólag egy napon át képes kínzó fájdalmat okozni.
Csekélyebb lehet a széncinegék szaporodási sikeressége, ha kevés a rovar a városokban.
A vízi rovarok szépen gyarapodnak, míg a szárazföldiek a kihalás szélére sodródnak.
Gondoljunk a koronavírus-pánik lendületében kiürült élelmiszerboltokra: ez állandósulhat, ha nem állítjuk meg a beporzó rovarok tömeges pusztulását.
Már a kaptárban is károsíthatja a fejlődésben lévő poszméhek agyát a vegyszer.
Csak idő kérdése, mikor tűnnek el a szentjánosbogarak.
Először engedtek szabadon genetikailag módosított káposztamolyokat.
A rovarok igen komplex módon befolyásolják a pókok viselkedését.
Az imádkozó sáska környezete uralkodója lehet.
Nélkülük a Föld szinte élhetetlenné válna, mégis igen aktívan pusztítjuk őket.
Az iparszerű mezőgazdaság nyomán a kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli „sivatagként” funkcionálnak.
A szakértők az ázsiai tigrisszúnyogokat vizsgálták.
A szakértők a német csótányokat vizsgálva felfedezték, hogy az állatokban gyorsan kialakul az ellenállás a rovarirtókkal szemben.
