Mindennél többet tud jelenteni, ha kiönthetjük a lelkünket egy olyan embernek, aki nem ítélkezik, a mi javunkat akarja, nem azt kérdezi, miért tetted, hanem azt, mi vezetett oda, hogy megtetted.
phytotec remotiv
Tippek, amelyek segítenek a lelki egyensúly fenntartásában.
Annak ellenére, hogy a depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, még mindig számos tévhit övezi. Szerencsére egyre több kampány szól a mentális egészségről, és az emberek is nyitottabbak a témára, de hosszú út áll még előttünk, hogy leküzdjük a félreértéseket. Az alábbiakban a depressziót övező leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze.
Hiába ünnepelt sztár vagy dollármilliomos valaki, az ő életében is adódhatnak problémák, traumák, sötét időszakok. És persze mentális betegségek is, amelyeket nekünk sem szabad elbagatellizálnunk.
A depresszió a felgyorsult világ egyik népbetegsége. Nem feltétlenül vesszük észre, hogy a munkatársunk is ezzel a problémával küzd. Mutatjuk, melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a kollégánk depressziós.
A legalább két hete fennálló lehangoltságot nevezzük depressziónak, aminek hátterében környezeti, pszichológiai és genetikai tényezőket kell keresnünk. De milyen testi és lelki jelek alapján állíthatunk fel (akár ön)diagnózist?
A szezonális depresszió általában ősszel kezdődik, és télen éri el mélypontját. Kialakulásában több ok is szerepet játszik.
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, de ha egy kicsit más oldalról közelítjük meg a kijelentést, akkor azt mondhatjuk: amit eszünk, az hatással van arra, ahogy érezzük magunkat.
A magánéleti gondok, a munkahelyi stressz, a kialvatlanság vagy akár a téli szürkeség egyaránt tartós rosszkedvet okozhat az emberben.
A korai sötétedés rossz hatása – Amint visszavonhatatlanul bekövetkezik az ősz, és a nappalok egyre rövidülnek, a férjem lehangolttá válik. Bármilyen
A depresszió komoly betegség, aminek hazánkban is egyre nagyobb mértékben növekszik a gyakorisága. Mutatjuk, mi vezethet a depresszióhoz.
Tanúsítsunk empátiát, próbáljuk megérteni, min megy keresztül. De ne akarjuk mindenáron felvidítani.
A patriarchális társadalom elvárásai miatt sok férfi nem meri bevallani, hogy mentális betegséggel küzd, pedig semmi szégyellnivaló nincs abban, ha valaki depressziós.
A WHO szerint a depresszió az egyik legelterjedtebb népegészségügyi probléma a világon. A kedélybetegség a munkában is komoly gondot okozhat. Az
A kedélybetegek száma folyamatosan nő A kedélybetegség nem csak afféle hiszti, a statisztikák szerint az egyik legtöbb embert érintő betegség a
A mai stresszes életmód mellett fontos, hogy legyen rá időnk, hogy a kötelező teendőinken kívül valami mást is csinálunk. Számos kedvtelés közül választhatunk: álljon itt most az olyan hobbik listája, amelyek különösen hasznosak lehetnek a stressz enyhítésében!
Az alábbiakban a depressziót övező leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze.
A munkavégzést megnehezíti, illetve kellemetlenné teheti az enyhe depresszió, mivel sokszor ahhoz sincsen erőnk és kedvünk, hogy az előttünk álló feladatokra koncentráljunk. Fontos, hogy felismerjük és elfogadjuk ezt a tényt, hiszen így sokkal könnyebben kilábalhatunk belőle.
A téli levertséget és hangulatingadozást szinte minden ember tapasztalja valamilyen formában, ám akadnak, akiknél ezek a tünetek felerősödnek, ellehetetlenítve a mindennapjaikat. Az évszakok változásakor kialakuló depressziónak hivatalos elnevezése is van, ez a szezonális hangulatzavar, amely sokakat érint Magyarországon is.
Ugyan mentális betegségként beszélünk a depresszióról, hosszú évek kutatásai azt bizonyítják, hogy a lelki tünetek mellett gyakran fizikai panaszok is társulnak hozzá. A tünetek kezelése tehát nemcsak a lelki, hanem a testi egészség helyreállítása miatt is fontos.
Nincs ember, akit ne érne stressz a mindennapokban, de ha nem vigyázunk, ebből az állapotból akár depresszióba is zuhanhatunk.
Így válhat tartós lehangoltsággá az átmeneti rosszkedv Nem csupán azért lehetünk tartósan lehangoltak, mert szomorú dolgok történtek velünk vagy
Nem ritka, hogy az ember a sötétebb, hidegebb hónapokban levertebbnek érzi magát. A jelenség teljesen normális, esetenként azonban a közérzet szélsőségesen leromolhat. Ilyenkor szezonális affektív zavarról (SAD), azaz szezonális depresszióról beszélhetünk.
Ősszel és télen, amikor rövidebbek a nappalok és sokszor felhős az ég, gyakrabban kerülünk szomorkás, levert hangulatba. Már olyan egyszerű dolgokkal is sokat javíthatunk a helyzeten, mint a színek, amelyekkel körülvesszük magunkat, vagy az ételek, amelyeket elfogyasztunk.
