Az állat kiváló állapotban konzerválódott a szibériai permafrosztban.
permafroszt
A titokzatos képződmények az elmúlt évtizedben, látszólag a semmiből kezdtek el megjelenni a Jamal-félszigeten.
Nem kizárt, hogy a permafrosztból előkerülő, emberi vagy állati maradványok is fertőzőek lehetnek, egy kutató szerint.
A kutatók boncolás alá vetették a Jakutföldön feltárt tetemet.
A Batagaika-kráter egy hegyomlást követően alakult ki Oroszország szibériai részén.
Szakértők egy csoportja magyarázatot találhatott a mélyedések eredetére.
A fonálféreg a szibériai permafrosztból került elő.
Az oroszországi Batagaika-kráter az 1960-as években jelent meg, és egyre nő.
A kórokozó közel 50 000 éve szunnyadt.
A tökéletes állapotú múmiát Szibériában fedezték fel.
A mikroorganizmus Szibéria fagyott talajából származik.
Sok volt az elmúlt években a sarkvidékeken történt tűzeset, a kutatók pedig rájöttek, hogy ez már tendencia.
Klónozással szaporodnak.
A kutatók a Beaufort-tenger kanadai részén folytattak vizsgálatokat.
Egyes kórokozók akár évmilliókig tartó metabiotikus állapotból is képesek lehetnek „életre kelni”.
A két kölyök teteme rendkívül jó állapotban konzerválódott.
A 33 megtalált törzsből 28 ismeretlen a tudomány számára.
A vizsgált réteg nyilvánvalóan kibírta azt a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is.
A mikroszkopikus állatokat Szibéria fagyott talajában találták meg.
A tölcsér 50 méter mély, és nemrég alakulhatott ki.
Az elméleti esélyét nem lehet kizárni, hogy ismeretlen, fertőzőképes vírusok aktivizálódjanak a klímaváltozás következményeként.
Az Urál-hegység karsztbarlangjaiban lévő, eddig kevésbé vizsgált kalcitkristályok segítségével mutatták ki a klímában bekövetkezett őskori változásokat.
A lelet páratlan állapotban konzerválódott.
A metán agresszív üvegházhatású gáz, a felmelegedéssel egyre több jut belőle a légkörbe.
