Az ok egyszerű: a nyugdíjfogásokat is róluk másoljuk.
öngondoskodás
A nyugdíjkorhatár brutális emelésére számítanak.
A kormány még csak az öngondoskodást erőlteti, de előbb-utóbb lépnie kell.
Az idei gyengébb teljesítmény dacára hosszabb távon jók a pénztárak hozamai.
Összességében enyhe veszteség keletkezett az első negyedévben.
A nyugdíjbiztosítási befizetések után nem jár automatikusan az adójóváírás Budapest, 2018. május 4., péntek (MTI) – Tavaly év végére már
Az MNB szerint az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 3,5 százalékos reálhozamot produkáltak az önkéntes nyugdíjpénztárak.
Alapnyugdíj, új megtakarítási formák, tartalék válság idejére – ezt kínálja az ellenzék.
Az államháztartás számlái közt még nyilvántartják a magánpénztári átlépőknek járó pénzt.
Megszűnik a társadalom kivétel nélküli, mindenkit védő, támogató szerepe.
Az önkéntes pénztárak új, kombinált adókedvezményt vezetnének be.
Ráadásul még egy jó darabig hátrányban lesznek a hölgyek, hiszen a fizetésük jóval kevesebb, mint a férfiaké.
A magyarok harmada arra számít továbbra is, hogy öreg korára nélkülözni fog.
A magyar lakosság korosztálytól függetlenül foglalkozik a pénzügyeivel valamilyen formában, ám ha az adatok mögé nézünk, akkor árnyaltabb lesz a kép.
Megéri korán elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, mert így még kis összegekkel is szemmel látható nyugdíj-kiegészítés gyűjthető össze. Segítünk számolni.
A kiváló teljesítmény ellenére a pénztárak aggasztónak tartják többek között, hogy az első negyedévben jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetések összege.
Az emberek fele 200 ezer forint feletti nyugdíjjal lenne elégedett. Még mindig vannak, akik a befőttes üvegre esküsznek, ha megtakarításról van szó.
A csúcs 10 százalék feletti hozam volt.
Négy hiba, amellyel megtizedelheti összegyűjtögetett megtakarítását.
Ami most következik, az sokaknak kellemes meglepetést okozhat.
A nagy többség takarékoskodna, ha tudna, mert az államban már alig bízik valaki.
A nyugdíj leginkább azoknak lehet necces, akiknek még sok van hátra addig.
Egyre több szakértő kongatja a vészharangot: a „nyugdíjbomba” nemcsak a nyugdíj-biztosítási rendszert, hanem az egészségügyi rendszert is veszélyezteti
Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember.
