A hatvanas évek óta tartotta magát egy téves elmélet. Egészen eddig.
neandervölgyi
A most felfedezett faj nagyjából 14 000 évvel ezelőtt, a modern emberrel egy időben élhetett. Őseink párosodhattak velük, és vadászhattak is rájuk.
Ma már beteges gondolat, de amíg a "más faj" akár embert is jelenthetett, inkább nevezhetjük a természetes késztetésnek.
Az ősember csontváza szó szerint beépült a barlang falába, most pedig kiderült: neandervölgyi volt, és borzalmas halált halhatott.
Néha használták, de nem fogták fel, mennyire fontos. Az is fontos ok lehetett, hogy elfogytak a rénszarvasok.
Harmincezer éve még egy hozzánk nagyon hasonló intelligens, társadalmakban élő emberfajjal osztoztunk Európán. Egyre többet tudonk kihalt unokatestvéreinkről.
Az ember legjobb barátjának köszönhetjük, hogy fajunk megnyerte a neandervölgyi emberrel folytatott versenyt. A győzelem "ára" persze utóbbi pusztulása volt.
Korát 50 ezer évre teszik, amit pedig benne találtak, az sokkolta a tudósokat. Sok vita várható még a kupac fölött.
Az igaz, hogy a neandervölgyi emberek mintegy 30 000 évvel ezelőtt kihaltak, ám a génjeik mind a mai napig velünk élnek.
Újabb és újabb bizonyítást nyer, hogy a mai ember mégsem annyira egyedi ezen a világon, mint ahogy gondolnánk. A neandervölgyiek például éppúgy beszéltek, mint mi.
Több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj.
Akkoriban mindennaposnak számított, hogy a féltestvérek, és a nagybácsi-unokahúg vagy nagynéni-unokaöccs szintű rokonok összebújnak.
A kór nem kímélte szennyezésektől mentes, tiszta természeti körülmények között élő elődeinket sem.
Egy kutatócsoport - a BBC megbízásából - legközelebbi rokonunk eddigi legpontosabb rekonstrukcióját végezte el.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a neandervölgyi ember nemcsak fogyasztotta a különféle növényekből készített ételeket, hanem ismerte a növények gyógyhatásait is.
Görög régészek szerint ötvenezer évvel előzte meg a Homo sapienst.
Egy spanyolországi barlangrajz bő tízezer évvel előzi meg az eddig legkorábbinak tartott alkotásokat.
A tudósok azt még nem tudják, hogy magukat vagy az élőhelyüket.
Számítógépes modellekkel vizsgálják az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját amerikai kutatók.
Egy genomikai cég pár nyálcseppből tudja vonni a következtetést, ki mennyire rendelkezik prehisztorikus gyökerekkel.
Délkelet-Ázsia mai lakosainak ősei valószínűleg közösültek a szibériai ősemberrel, az úgynevezett gyenyiszovai emberrel.
Az utolsó északi menedék egyikét azonosíthatta Oroszországban, az északi sarkkör közelében egy nemzetközi kutatócsoport.
A Homo sapiens sem élt hosszabb életet.
Főtt növények, zöldségek is szerepeltek a Neander-völgyi ember étrendjében.
