Hosszú időn át a szebb kéznek is nevezett jobb kézre szoktatták az iskolapadban balkezesként helyet foglaló gyerekeket, sőt, sokan máig kóros állapotnak vélik, pedig épp ez az átszoktatás alakít ki olyan komoly zavarokat, mint a hiperaktivitás, dadogás, diszlexia, vagy önbizalomhiány.
Semmi, bár elég ritka: az emberek 40 százaléka balfüles, harminc százaléka bal szemes, húsz százaléka ballábas, de alig egytizede balkezes.
Emiatt persze évszázadokon át furán néztek a csúnyábbként emlegetett bal kezüket előnyben részesítő emberekre, sőt, a középkorban a balkezeseket egyenesen gonosznak tartották, de a bal kéz használata önmagában is szerencsétlenséget hozott.
Bal szemes? Bal füles?
Igen! A domináns szem megtalálásának a legegyszerűbb módja, ha teljes kartávolságra magunk elé tartjuk a felemelt hüvelykujjunkat, és előbb becsukottt bal, majd jobb szemmel nézünk rá – az erősebb szemmel nézve az ujj közelebbinek fog tűnni. A fülnél ennél jóval egyszerűbb eldönteni a kérdést, hiszen ehhez elég tudnunk, hogy melyik fülünkhöz tesszük a telefont.
Na de miért van ilyen kevés balkezes?
A kérdésre máig sem létezik tökéletes válasz, de az látható, hogy a hosszú időn át történő átszoktatás mellett ennél jóval természetesebb okok is megtették a hatásukat.
A balkezeseket sokáig szerencsétlennek vagy gyengébbnek tartották, sőt, az angol left (bal) szó gyökere, az angolszász lyft jelentése gyenge, de a magyarban is léteznek hasonló párhuzamok, így elég csak a balfék, vagy a ballépés szóra gondolnunk, de a legtöbb nyelvben a nélkülözhetetlen segítőtársra is egyszerűen csak a jobbkezükként hivatkoznak az emberek.
A balkezesség öröklött tulajdonság, ami az emberszabásúaknál, így a csimpánzoknál 50-50 százalékos arányban jelentkezik. De akkor mi a helyzet az embereknél? A tudósok máig nem találták meg a tökéletes választ, annyi azonban egészen biztos, hogy a helyzet már a neandervölgyiek körében is ugyanez volt, hiszen a kutatók a fogmaradványok vizsgálata során ugyanerre a következtetésre jutottak.
Őseink ugyanis – értelemszerűen a domináns kezükben tartott – pattintott késekkel darabolták kisebb részekre az elfogyasztandó húst, de gyakran ugyanazzal a késsel vakarták ki a fogaik közé ragadt darabokat, ezzel pedig karcokat ejtettek a fog felszínén. A legfrissebb kutatások szerint több, mint negyven gén játszik szerepet a bal- vagy jobbkezesség kialakulásában, de a legszakmaibb vélemény a fentebb feltett kérdésre továbbra is a
Élveznek bármiféle előnyt vagy hátrányt a balkezesek?
Balkezesként három örök problémám van:
- képtelen vagyok egy átlagos olló használatára – vagyis képes vagyok rá, de a körülöttem lévők fejhangon sikítani kezdenek a kéztartásomtól
- bármilyen grafitceruza, vagy filctoll azonnal nyomot hagy a kézfejem oldalán, hiszen azt végighúzom a frissen leírt sorokon. Az eset még kellemetlenebbé válik, ha a papíron is elkenődik a tinta, főleg, ha egy órák óta készített műszaki rajzot küld ezzel kukába az ember.
- egy hosszú asztalnál úgy helyet találni, hogy senkit ne vadásszak le a könyökömmel. Még szerencsétlenebbnek tűnhetünk azonban úgy, ha reflexből a tőlünk balra ülő ember italát ragadjuk meg, és kortyolunk bele.
Léteznek persze ennél kellemesebb különbségek is – a balkezesek például nagyobb eséllyel lesznek építészek, vagy kerülnek a kreatív iparba, sőt, a nagyobb mennyiségű információ befogadásának képessége miatt egyszerre több dologra tudnak figyelni, jobb a memóriájuk, sőt, intelligenciaszintjük is sokszor magasabb.
