A modern és az ősemberek fejlődéstörténete feltehetően sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hitték – írják az Uppsalai Egyetem kutatói az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában.
Eddig a szakértők úgy gondolták, hogy a modern ember Afrikából való kivándorlását követően legalább kétszer keveredett archaikus embercsoportokkal, amelyek akkor már az eurázsiai kontinensen éltek.
Az egyik ilyen keveredés a modern ember és a neandervölgyi közt történt, a másik pedig Óceánia lakóinak ősei és a gyenyiszovai emberek között. Utóbbiakból a névadó szibériai Gyenyiszova-barlangban találtak csak kevés maradványt: egy kisujjpercet, egy fogat és egy lábujjpercet.
Pontus Skoglund és Mattias Jakobsson, az Uppsalai Egyetem kutatói most a korai emberek örökítőanyagában kerestek elváltozásokat, és azokat több mint 1500, ma élő, a világ számos tájáról származó emberével hasonlították össze.
A vizsgálat kiderítette, hogy az ázsiai kontinensen, elsősorban Délkelet-Ázsiában is keveredett a modern és a gyenyiszovai ember. A ma ott élő emberek örökítőanyagában megtalálták az archaikus ősök genetikai nyomait.
Mivel a világ más tájain élő embereknél nem leltek ilyen nyomokra a kutatók, úgy vélik, hogy a két populáció közti keveredés akkor következett be, amikor már a délkelet-ázsiaiak és az európaiak útjai szétváltak.
Ez a jelenlegi ismeretek szerint időben nagyjából 23 000-45 000 évvel ezelőttre tehető, de akár jóval korábban is bekövetkezhetett.
A gyenyiszovai ember maradványait csak 2008-ban fedezték fel orosz régészek a dél-szibériai barlangban. A csontokból kinyert örökítőanyag arról tanúskodott, hogy azok egy addig ismeretlen ősembertípustól származtak. Ősei közösek voltak a neandervölgyiével, de fejlődése eltérő vonalon folytatódott.
