Jelenleg az ellenzéknek már a szimpla parlamenti többség elérése is tudományos-fantasztikus regénybe illő álom - írja a közíró Filippov Gábor tanulmányára válaszoló cikkében.
nagy imre
Arra reagált, hogy a Jászai Mari térre vinnék a mártír miniszterelnök szobrát.
„Moszkovita gazember” című publicisztikájában a Nagy Imre-szobor körüli vitáról ír.
Ha a helyszínt felismeri, már könnyű dolga van.
Szerintük a mártírság sem teheti jóvá a „moszkovita gazember bűneit”.
Papp István történész a klasszikus munkásmozgalomból kiemelkedett politikus útjáról.
A szovjet szuperhatalom tankjai néhány óra alatt eltiporták a magyar szabadságot. Ahogy Márai Sándor írta, „Egy nép kiáltott, aztán csend lett”.
Emlékezünk.
Június 16. a megbékélés napja Magyarországon. Ezen a napon végezték ki 1958-ban Nagy Imre miniszterelnököt, majd 1989-ben ugyanezen a napon tartották
Nagy Imrére és mártírtársaira, az '56-os forradalmat követő megtorlás áldozataira emlékezik az ország.
Kádár ígérete szerint szabadon távozhattak saját lakásukra.
Nagy Imre megszüntette az egypártrendszert, az államvédelmiseket pedig a Köztársaság téren utolérte a népharag.
"Nem értünk egyet azokkal, akik az elmúlt napok eseményeit sommásan ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletnek minősítik." Nagy Imre 1956. október 28-án fogalmazott így először.
A forradalmárok néhány ágyúval, Molotov-koktélokkal, olajjal és palacsintasütőkkel harcoltak a tankok ellen, miközben a vezetés még mindig erővel akart fellépni. Aztán október 27-én Nagy Imre átlépte a Rubicont.
A legvalószínűbb, hogy Ivan Alekszandrovics Szerov, a KGB elnöke személyesen adta ki a parancsot: "Sztreljaty!", azaz "Lőni!". A Kossuth téri tömeggyilkosság után megszólal Nagy Imre és Kádár János is.
A magyar kormány a forradalom másnapján is reakciós támadásról beszélt, a szovjet tankok nem tudtak "rendet tenni".
Az ellenzéki politikus Nagy Imre szobránál mondott beszédében hangsúlyozta: a néhai kormányfő legfontosabb üzenete 1956. október 23-án az volt, hogy diktatúrát nem lehet megváltoztatni, hanem meg kell buktatni.
A Kúria igazolta az '56-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét.
Már az MTA-elnök házához is szervezett demonstrációt azért, hogy vizsgálják felül a mártír miniszterelnök tagságát.
A legfőbb ügyész kérelmére igazolást adnak ki arról, hogy az egykori miniszterelnök, valamint Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítélete semmisnek minősül.
Harminc év kellett hozzá, de valóra váltak Nagy Imre utolsó szavai, 1989. június 16-án a magyar nép igazságot szolgáltatott a kommunizmus áldozatinak.
Még a gépírók is szerepelnek rajta.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorló gépezet kulcsszereplőinek nevét tartalmazó listát hoz nyilvánosságra.
Első miniszterelnökségéről még önként lemondott és a háttérbe vonult, másodszorra inkább a halált választotta. Ma 120 éve született Nagy Imre.
