Kétharmad nem tud félretenni nyugdíjas korára.
megélhetés
A magyar köznevelés, közoktatás méltatlan helyzetére hívják fel a figyelmet.
A dolgozók szeptemberben egyszeri támogatást kapnak, januártól pedig emelt béreket.
Pontosabban abból, hogy mások társaságában nem csinál semmit.
Az aktív korú magyarok kétharmada úgy gondolja, többet kell majd fizetnie a rezsiért.
Erdély jelentős magyar lakosságú városai közül Kolozsváron a legdrágább, Gyergyószentmiklóson pedig a legolcsóbb a megélhetés az Erdélystat keddi
Levelet írtak a kormányfőnek arról, hogy megélhetési válság fenyegeti az idősek tömegeit.
Kétharmadának hiányos a családi kasszája.
De a kényelmes élethez inkább 250 ezer forint.
Ez derül ki a KSH legfrissebb, szubjektív jólétet vizsgáló adataiból.
Negyven felett inkább az anyagi gondok és az egészségügyi kihívások jutnak eszünkbe, ha a nyugdíjra gondolunk.
Úgy gondolja, a rácsok mögött biztonságosabb.
Főként a nagyon megdrágult élelmiszer a zsebmetsző, hatból egy ember a járványban elveszítette a munkahelyét vagy kevesebb a fizetése. 100-ból 6 ember gyorskölcsönt vett fel.
A KSH statisztikája és más felmérések alapján is az látszik, nem reális elvárni, hogy a magyarok félretegyenek a nyugdíjra. A többség számára ugyanis még az átlagosnak gondolt megélhetés sem elérhető, nemhogy a nyugdíjcélú megtakarítás.
21 millió forintot lenne célszerű megtakarítanunk nyugdíjig, de ennek a többség közelében sincs.
A dolgozó brit dolgozó anyáknak a XX. század elejétől a legnagyobb zsonglőrmutatványra kellett vállalkozniuk: megtartani állásukat, miközben gyermekeiket nevelik.
Szinte mindegyikük saját ingatlanra hajt.
A nyugellátás alapelve szerint a nyugdíj az öregek alapvető megélhetési forrása kell hogy legyen.
A lakosság több mint harmada egy hónapot sem tudna átvészelni, ha kiesne a jövedelme.
Még mindig alacsony a magyar bérek szintje a gazdaság növekedésének mértékéhez képest, és nem is növekszik olyan ütemben, mint a közép-kelet-európai régió más országaiban.
Úgy tűnik, kompenzáció jöhet majd.
Az egyszemélyes, gyermektelen háztartások adataiból elkeserítő kép rajzolódik ki.
A gond az, hogy a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nehezen fenntartható.
Aggódunk gyermekeink jövőjéért, mégsem lépünk.
