Média print: Marketing

„A luxus egy szükséglet, ami ott kezdődik, ahol a szükséglet véget ér” – mondta egykoron Coco Chanel. Nos, úgy tűnik, egyre több embernek van ilyen szükséglete: a 2000-es évek a luxusipar forradalmát jelentették.

Franchise-rendszerben működő Update pékségek lepik el hónapokon belül az országot. A speciális lisztkeverékből készülő péksüteményekkel Norbi az amerikai piac meghódítására is készül.

A legbefolyásosabb Oprah Winfrey, a leggazdagabb J. K. Rowling, a legfiatalabb pedig Miley Cyrus azon a 100-as toplistán, amelyet a Forbes magazin állított össze.

Lewis Hamilton lehet a szponzorok első számú kiszemeltje a következő években. A McLaren pilótájával rekordösszegű szerződéseket köthetnek.

Magyarországon jelenleg is folyik a légi közlekedési piac átrendeződése. A low-cost társaságok terjeszkednek, a Malév pedig szinte folyamatosan kampányol.

Világszerte csökken az eladott mozijegyek száma, a filmforgalmazóknak egyre trükkösebb megoldásokhoz kell folyamodniuk, hogy becsalogassák a nézőket.

A vásárlók egyre jelentősebb része hajlandó jó mélyen a zsebébe nyúlni, ha márkás termékeket vásárol. Ez nemcsak a kasszában, hanem a vállalatok értékében is megmutatkozik.

A mobilmarketing csak néhány éve van jelen az életünkben, de már második generációjáról beszélnek. Igazi újdonságot takar-e a fogalom?

Kis fejlesztésekkel azonnali bevétel-növekedést vagy nagy változtatásokat, amelyek csak hosszú távon térülnek meg? Korunk marketingesei egyre gyakrabban szembesülnek ezzel a kérdéssel.

Az egyre többet költő szépségápolási kategória az utóbbi időben nemcsak a kozmetikumokat használó férfiakat fedezte fel magának, hanem a festetlen hajú, szeplős, természetes szépségeket is.

Még nem tudni biztosan: múló divathóbort vagy új trend. A PODvertising egyre hódít a tengerentúli hirdetők és reklámügynökségek körében.

Becslések szerint a Da Vinci-brand értéke már A Da Vinci-kód című film vetítése előtt meghaladta az egymilliárd dollárt. Az év végére akár a 3–5 milliárdot is elérheti.

Márkahűek az európai polgárok – legalábbis a Reader’s Digest legújabb kutatása szerint. Akárcsak az előző években, most is Nokiával telefonálunk, Niveával ápoljuk a bőrünket, és Canonnal fényképezünk.

A labdarúgó-világbajnokság hivatalos szponzorai már évekkel a nyitómérkőzés előtt megkezdik marketinghadjáratukat. Az igazi „márkacsaták” persze a rendezvény ideje alatt zajlanak.

Az EU-csatlakozást követő importdömping, a hűvös nyarak és a jövedéki adó emelése nem kedvezett az utóbbi időben a sörpiacnak. A sörgyártók nem is annyira a marketingtől, inkább a jó időjárástól várják a piaci egyensúly visszaállását.

A vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztói igényeket kell megtalálniuk, de nem feltétlenül tudják, hogyan. A statisztikák nyújtanak némi segítséget, de korántsem ez a célravezető út.

A száguldó cirkusz költséges üzletág, becslések szerint éves költségvetése meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. A rendezvény finanszírozása egybeforrt a dohánytermékek márkáival, erről lemondani mindenhol komoly gondot okoz.

A legfontosabb kérdések egyike: hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a megfelelő összeget a megfelelő hirdetési és marketingtevékenységre fordították annak érdekében, hogy az sikeresen befolyásolja a viselkedést, attitűdöt, értékesítést?

Uniós büntetéssel vagy szerződésszegéssel és kártérítési kötelezettséggel kell szembenézni a Hungaroringen. Alig néhány hónap áll a szervezők rendelkezésére, hogy a Formula–1 Magyar Nagydíj megrendezhetőségében beállt patthelyzetre kielégítő megoldást találjanak.

Növekvő médiaköltések, töretlen tévés dominancia és a mosogatószerek intenzívebb kommunikációja jellemezte a tisztítószerpiac elmúlt időszakát.

Igazi luxusmárkával itthon leginkább outletekben vagy több márkát is forgalmazó franchise-boltban találkozhattunk eddig. Egy piac igazi fokmérője azonban az, ha a legexkluzívabb luxusmárkák egy-egy brandjüknek önálló boltot mernek nyitni az adott város legdrágább bevásárlóutcájában.

Kibõvülõben van a modern vállalatvezetõ munkaköre: reklámfilmben szerepel, blogot ír, jótékonykodik, beül a pultba, keresi a fogyasztókkal az aktív kapcsolatot. Szereptévesztés vagy új marketingstratégiai megközelítés?

Ma már tényként fogadhatjuk el, hogy a film- és zeneipar változásai után alapvető fordulatra számíthatunk a printmédiában, illetve a könyvszakmában is. A forgalmazói birodalmak rapidmeccse után itt az újabb kihívó fél: az internet.

Az idei év slágere egyelőre a negatív kampány, közben a Fidesz az idősekre akar ráhangolódni, az MSZP és az SZDSZ pedig a párt fiatalításán dolgozik.