A Da Vinci-kódot üzleti körökben már megjelenése idején „az évszázad legjelentősebb könyves eseményének” mondták. A People magazin az „elegáns krimi új mesteréről” cikkezett, a New York Times pedig „tökéletes sikerkönyvként” ajánlotta a művet az olvasóknak. Az eredmény nem is maradt el: a könyvet eddig a világ 44 országában 60, 5 millió példányban adták el, s az ezekből eddig befolyt összeg már most közelíti a félmilliárd dollárt.
Szakértők mindenekelőtt a jó témaválasztásban látják a könyv tartós sikerének titkát. A benne kifejtett „szentségtörő” állításokat neves egyházi személyiségek és művészettörténészek bírálják. A szerzőt nemcsak történelemhamisítással, hanem plágiummal is megvádolták, s több tudós is igyekezett legalább tucatnyi „ellenkönyvben” „dekódolni” az általa leírtakat. A hasonló zsánerű krimik, szakácskönyvek, diétáskönyvek (The Da Vinci Fitness Code) áradatáról vagy az útikönyvek választéka minden képzeletet felülmúl. Utóbbiak közül a Fodors Guide to the Da Vinci Code első kiadását 100 ezer példányban nyomtatták ki – és azonnal elkapkodták.
Nemcsak könyv: üzletág
Brown regénye azonban nem egyszerűen attól sikeres, hogy egyszerre élvezetes krimi és botránykönyv. Az ügyes marketingstratégiának köszönhetően ennek a műnek jelentős tovagyűrűző hatása van, ennek eredményeként a Da Vinci brandre épülő üzletág napjainkban már elképesztő méretekben termeli a pénzt.
Elsőként a filmpiacon következett be a robbanás. A májusban bemutatott Da Vinci-kód című film világszerte az év legsikeresebb startját mondhatta magáénak. Az Egyesült Államokban 77 millió dolláros bevétellel nyitott, a világ többi országában az első hétvége bevételei meghaladták a 147 millió dollárt. A 224 milliós összbevétel a mozi történetének második legjobb eredménye, csak a Csillagok háborúja (253 millió) előzi meg.
A harmadik hét után az összeg már elérte az 582, 7 millió dollárt, mert a film számos országban listavezető lett. Például Magyarországon is, ahol az első héten 100 ezer nézővel 114 millió forintot kaszált.
A film nyomán természetesen a „kódturizmus” megélénkülése is várható. Párizs, London, Róma, Rosslyn felkészült a százezres tömegek fogadására. Párizsban az elegáns Ritzben az 512-es szobát, ahol a főhős, Robert Langdon az első éjszakáját töltötte, az amerikaiak már az egész szezonra lefoglalták. Egy éjszaka – amerikai reggelivel – 670 euróba kerül.
A filmforgatást „bevállaló” Louvre-ban is gondoskodtak speciális ajánlatról: 10 euróért ötvenperces audioguide (Jean Reno hangjával) kalauzol a regényben híressé vált helyszínekhez, festményekhez, de igénybe lehet venni a félnapos idegenvezetést is – 135 euróért.
Az utazási irodák szintén felkészültek a rohamra. Az előrejelzések szerint a nyári hónapokban 25 százalékkal nő az Európába érkező amerikai turisták száma. De Kanadából, Ausztráliából, Japánból és Kínából is sokan jelezték érkezésüket.
A Da Vinci-turizmusból az angolokhoz, olaszokhoz és franciákhoz hasonlóan a skótok is szeretnének profitálni. A VisitScotland szintén a regényre alapozó marketingkampánnyal népszerűsíti az országot. The Rosslyn Enigma címmel még tavaly vendégcsalogató ismeretterjesztő filmet készítettek, 54 ezer fontért. Folyamatosan vetítik az Egyesült Államokban és Kanadában. Az eredmény: már tavaly megháromszorozódott a Rosslyn-kápolna látogatóinak száma (117 ezer), erre az évre pedig 145 ezren jelezték érkezésüket. A brit Halifax Travel munkatársa szerint azonban a film hatására idén nyáron akár több százezren is felkereshetik a nevezetes helyszínt.
A kápolna (felújítására 22 millió fontra volna szükség) így a belépődíjak mellett a merchandisingból is tetemes bevételhez juthat, mert a kibővített ajándéküzletben már nemcsak CD-ket, DVD-ket, könyveket, naptárakat, képeslapokat árulnak, hanem szabadkőműves-szimbólumokat és a templomosok borát (száraz fehér Chardonney) is.
Lázban az egész világ
A fapados légitársaságok is felismerték a nagy lehetőséget. Nagy-Britanniából az EasyJet naponta számos járatot indít Párizsba, Rómába, sőt Toulouse-ba is, ahol a templomos lovagok öröksége jelenti a vonzerőt. De a sláger most Edinburgh (a Rosslyn-kápolna miatt), ahová Gatwickről, Stanstedből, Lutonból, Bristolból és Belfastból indul naponta légi járat.
A film bemutatója óta fellendültek azok az üzletágak is, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a könyvhöz vagy a filmhez. Elképesztően gazdag a sajtó-, képregény-, DVD-, CD- és videókínálat, de a PlayStation és az Xbox jóvoltából kaphatók már az első videojátékok, kártyacsomagok, és a filmbemutató óta az eBay kínálata is bővül: jelenleg több mint kétezer ajánlat tartalmazza a Da Vinci nevet, és ez a szám napról napra emelkedik.
A Da Vinci-láz májusban Kínát is elérte. A Cannes-i bemutató után órákkal 5 jüanért árulták A Da Vinci-kód DVD-jének kalózváltozatát, a május 17-ei filmbemutató utáni héten pedig 40 millió jüant (3,9 millió euró) pengettek a nézők a kasszába.
A könyv rajongói megrohamozták az utazási irodákat. Pekingből júliusban és augusztusban indítanak Da Vinci-kóddal kapcsolatos utakat Franciaországba, ezek 12 600 jüanba (1224 euró) kerülnek. További 6000 jüanért két napra át lehet ruccanni Londonba, ahol Robert Langdon és Sophie Neveu nyomdokain lehet keresni a Szent Grált, további 7000 jüanért pedig két napra Olaszországot is útba lehet ejteni, ahol Az utolsó vacsora megtekintése a fő attrakció a programban.
A tovagyűrűző hatás újabb hullámaival még a következő hónapokban is számolhatunk. A film ugyanis a szakmai viták után immár olyan politikai-vallási erőtérbe került, amely tovább növelheti az érdeklődést. A Da Vinci-kódot ugyanis – sokak számára érthetetlenül – nagy vehemenciával támadják egyes vallási vezetők és különböző egyházi szervezetek. A filmet számos országban betiltották, kiátkozták, a könyvet elégették, így olyanok is felfigyeltek rá, akiket egyébként nem érdekelt volna.
Az Opus Dei is jól járt
További érdekes fejlemény, hogy a spontán akciók után immár az ellentábor is szerveződni kezd. Hartwig Bouillon, az Opus Dei németországi szóvivője szerint élénk érdeklődés mutatkozik az interneten a szervezet iránt. A www.opusdei.org májusban hárommillió látogatót regisztrált, ez pedig sokszorosa az átlagos havi 50 ezer látogatónak. Jack Vatera, az Opus Dei angol szóvivője szerint a film bemutatója után a szigetországban is tízszeresére nőtt az érdeklődés a szervezet iránt, egyre többen kérik felvételüket.
Sokan érdeklődnek a szabadkőművesség iránt is. A regény megjelenése óta divatba jött a családfakutatás és a kódfejtés. Utóbbit idén már az egyetemeken, főiskolákon is felvették a tananyagba, mert ezrek jelentkeztek a Da Vinci-kóddal vagy a középkori misztikával foglalkozó kurzusokra.
A Da Vinci-jelenségnek tehát még koránt sincs vége. Szakértők ezért azt jósolják, hogy a brand értéke az év végére akár a 3–5 milliárd dollárt is meghaladhatja. Ezzel új korszakot nyit a szórakoztatóipar történetében. Ezt akár már ténynek is tekinthetjük: a hírek szerint megpróbálják kihasználni a Dan Brown másik sikerkönyvében, az Angyalok és démonokban rejlő lehetőségeket is. A marketingguruk valószínűleg már írják az új forgatókönyvet: újabb per, újabb botrány, újabb film…
Elfogadhatatlan a belga miniszterelnök szerint, hogy betiltották Orbánék rendezvényét
A brüsszeli tiltás alkotmányellenes lépés volt a kormányfő szerint.
