Az ENSZ BT ülésén a felszólalók egyhangúlag elítélték a támadást, ám ez Washingtont olyannyira nem érdekli, hogy már az újjáépítésből, és Irak jövőbeli ellenőrzéséből is kihagyná a világszervezetet.
külföld
Lassan egy hete zajlik az iraki háború, az Egyesült Államok és szövetségesei nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az eddig elért ereményekkel.
A háború belépett abba a fázisába, amikor a hírek elemzése már lehetetlen a nemzetközi sajtó jelentései alapján. Olyannyira ellentmondanak az információk, hogy csak egy biztos: háború van Irakban.
Összecsapások a levegőben és a szárazföldön, lélektani hadviselés a tömegtájékoztatásban. Egyre több fronton támadnak a szövetségesek, Szaddám Huszein csapatai keményen ellenállnak.
Zoran Djindjics halála azt jelzi: Szerbia továbbra sem stabil európai demokrácia - de a meggyilkolt kormányfő elindította az e felé vezető úton.
Péntekre virradóra amerikai, brit és ausztrál csapatok lépték át az iraki határt. Tőlük függetlenül törökök szombat hajnalban indultak Észak-Irakba. Az amerikai-brit páncélosok 160 kilométer mélyen járnak.
A hidegháborúban kialakult nyugati eszmerendszer a szemünk előtt omlott össze. Helyére három vízió is pályázik, de melyik lesz az iraki háború utáni világ vezető eszméje?
A béke óhaja közös - a katonai beavatkozás megítélésében azonban jelentősen eltérnek a vélemények. A világ minden részéről elnökök, kormányfők, politikai vezetők reagáltak az Irak ellen indított amerikai támadás hírére.
Az amerikai elnök, George W. Bush csütörtök hajnalban bejelentette: parancsot adott a háború megindítására Szaddám Huszein ellen. Egyes hírek a szárazföldi csapatok bevetését jelzik előre.
Ha elhagyja Szaddám Huszein Irakot, ha nem: az Egyesült Államok támad. Három miniszter távozása után a britek egy hajszálnyival bizonytalanabbak a háború jogosságát illetően.
Csütörtök hajnalban lejár az a 48 órás ultimátum, amelyet George Bush amerikai elnök adott Szaddám Huszeinnek és fiainak Irak elhagyására. Bush az amerikai nemzethez hétfőn este szólt.
Az amerikai elnök a hétvégén megállapodott spanyol és brit kollégájával, hogy hétfőig várnak az új ENSZ-határozatra. Konszenzusra kevés az esély, támadásra annál több - akár már a hét közepén.
Lassan elkötelezik magukat az el nem kötelezettek. Az ENSZ BT hat nem állandó tagja is még legalább egy-másfél hónapot adna Iraknak a leszerelésre. Amerika nem hajlandó várni – már szuperbombáját teszteli.
Egyre közelebbinek tűnik az iraki háború, és egyre nő az elégedetlenség az USA-val szemben. Még a két szövetséges, Spanyolország és Nagy-Britannia sajtójában is egyre hangosabb a bírálók hangja.
A szinte bizonyosra vehető francia vétó ellenére a háború hívei és ellenzői is az ingadozó BT-tagok meggyőzésén fáradoznak. Folynak a háborús előkészületek, a bagdadi tőzsde szárnyal.
Míg Bush a Biztonsági Tanáccsal való együttműködést szorgalmazza, Blair, a leghűségesebb szövetséges három hetet adott Iraknak. A két ország közös határozati javaslatot nyújt be.
Szaddám Huszein libanoni bankára szerint az ENSZ-szankciók ellenére rendben mennek az iraki átutalások. Az irakaiak Párizsban és Londonban is gyakran beszélgetnek.
Szerdán is az iraki válsággal kapcsolatos hírek töltik meg a sajtót. A francia elnök szerint az Amerikát támogató tagjelöltek felelőtlenül cselekednek, a Fidesz feltételekkel támogatja a NATO-t.
Miközben a magyar autópálya-program az éppen aktuális kormányzati ciklustól majdnem függetlenül alig vánszorog előre, Horvátországban például szép csendben kiépül a sztrádahálózat.
Éles diplomáciai szóváltás kerekedett a francia-német-orosz közeledés miatt Washington és Párizs között. A NATO-n belüli konfliktusok az EU-ban is megjelentek, sőt néhány csatlakozó állam is kényes helyzetbe került.
Irak az antraxról, ideggázról és ballisztikus rakétákról szóló anyagot nyújtott át a fegyverzetellenőröknek, akik szerint Irak hozzáállásában pozitív változás tapasztalható. Bush szerint már késő.
A amerikai külügyminiszter bizonyítékokat és a vádakat tárt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé szerdai beszédében. Ezekre már reagáltak is a BT tagjai, az iraki média és független elemzők.
Véget ért Tito kommunista partizánvezér álma. Megszűnt Jugoszlávia, amely jogelődjeivel együtt is mindössze 85 éves történetre tekinthet vissza. Déli szomszédunk neve: Szerbia és Montenegró.
Horvátország február 18-án nyújtja be hivatalos felvételi kérelmét az Európai Unióba. Nagy esélye van rá, hogy a bővítés második körének poszt-jugoszláv eminense legyen.
