Külföld

Bush ultimátuma csütörtök hajnalban jár le

admin
admin

2003. 03. 18. 08:40

Csütörtök hajnalban lejár az a 48 órás ultimátum, amelyet George Bush amerikai elnök adott Szaddám Huszeinnek és fiainak Irak elhagyására. Bush az amerikai nemzethez hétfőn este szólt.

“Az ámítás és a kegyetlenség évtizedei véget érnek” – jelentette ki az elnök közép-európai idő szerint kedd hajnalban sugárzott beszédében. Leszögezte, hogy ha Szaddám Huszein nem tesz eleget a felszólításnak, katonai konfliktussal kell szembenéznie és a harcok megkezdésének idejét Amerika fogja megválasztani.


“Szabadulásotok napja közeledik”


Bush az irakiaknak megígérte: “a zsarnok meg fog bukni, szabadulásotok napja közeledik”. Felszólította az iraki erőket, hogy ne rombolják le az olajkutakat, és ne használjanak vegyi fegyvereket. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a háborús bűnösöket bíróság elé állítják és nem lesz mentség számukra az, hogy csak parancsokat teljesítettek.

Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter ugyanakkor korábban úgy fogalmazott, hogy Irakban minden “gyerek” tudja, hogy nem érhet el sikert Szaddám felszólítása az ország elhagyására.

250 ezer amerikai katona az Öbölben

A BBC ennek kapcsán megjegyzi, hogy az Öbölben 250 ezer amerikai katona vár bevetésre. Őket brit és ausztrál haderők egészítik ki. A Népszabadság szerint Franciaország ugyan az ENSZ Biztonsági Tanácsában ugyan ellenezte volna az Irak elleni támadást – ha benyújtotta volna az USA az erre vonatkozó határozati javaslatát -, ám a franciák is eleget tesznek NATO-szövetségesi kötelezettségüknek, és átengedik légterüket az angolszászoknak.

Mint ismeretes, Magyarországon a kormány saját hatáskörében döntött arról, hogy a korábbi BT-határozatoknak megfelelően átengedi hazánk légterét a szövetségeseknek.

Az USA-nak szuverén joga az erő alkalmazása

Az MTI beszámolója szerint George Bush felszólította a külföldi állampolgárokat, köztük újságírókat és fegyverzetellenőröket, hogy saját biztonságuk érdekében azonnal távozzanak Irakból. Kedden az ENSZ szakértői és vizsgálói már meg is kezdték a hazautazást – írja a BBC.


“Irak 12 évvel ezelőtt vállalta, hogy leszereli tömegpusztító fegyvereit, de továbbra is halálos fegyvereket rejteget. A rezsim terroristákat képezett ki és fogadott be, köztük az al-Kaida tagjait” – mondta Bush. Az amerikai elnök szerint ezért a veszély világos: a terroristák Irak segítségével vegyi, biológiai vagy egy napon majd nukleáris fegyverekhez juthatnak és ártatlan emberek százezreit ölhetik meg Amerikában vagy másutt.

“Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazására. Ez a kötelesség rám hárul főparancsnokként az eskü által, amelyet letettem és amelyet meg fogok tartani” – hangsúlyozta az elnök.

Érvényben vannak a korábbi BT-határozatok

George Bush kiemelte, hogy a Biztonsági Tanács korábbi, 678. és a 687. számú, még mindig érvényes határozatai alapján az Egyesült Államok és szövetségesei jogosan alkalmazhatnak erőt Irak leszerelésére. A katonai fellépés így nem felhatalmazás, hanem elszánás kérdése.

A BT tavaly november 8-án egyhangúlag elfogadott 1441. számú határozata súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha Irak nem szereli le haladéktalanul és teljes mértékben tömegpusztító fegyvereit. Ma egyetlen nemzet sem állíthatja, hogy Irak leszerelt. Irak nem is fog leszerelni addig, amíg Szaddám Huszein van hatalmon – hangoztatta az elnök.

George Bush utalt rá, hogy Amerika szövetségeseivel azon munkálkodott a Biztonsági Tanácsban, hogy érvényt szerezzen a testület követeléseinek, de a BT néhány állandó tagja nyíltan bejelentette, hogy megvétóz bármiféle határozatot, amely kikényszeríti Irak leszerelését. Ezekből a kormányokból hiányzik az elszánás, noha a veszélyt ők is úgy ítélik meg, mint az Egyesült Államok. Sok országban megvan azonban az eltökéltség, és egy széles koalíció gyülekezik, hogy szembeszálljon a békét fenyegető veszéllyel.

“Az ENSZ BT nem tett eleget felelősségének”

Ezzel szemben Jacques Chirac francia köztársaság unilaterális döntésnek nevezte, hogy az USA megtámadja Irakot. Szerinte az Egyesült Államok ezzel ellentmondott a korábbi ENSZ-határozatoknak. Az USA szomszédai, Mexikó és Kanada is elutasította a katonai akciót Irak ellen.

Kína valószínűleg szintén ellenezte volna a BT-ben az amerikai javaslatokat. A világ legnépesebb országának új miniszterelnöke, Wen-Jiabao a BBC szerint kijelentette: amíg remény van erre, országa a kompromisszumos megoldást fogja keresni. Ugyanakkor a japán miniszterelnök, Koizumi támogatásáról biztosította George Busht.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett eleget felelősségének, de mi eleget teszünk a magunkénak – jelentette ki az elnök – az MTI jellemzése szerint – komor hangvételű 13 perces beszédében. Azt üzente az irakiaknak, hogy a hadjárat nem ellenük irányul, hanem az ország zsarnoka ellen s “közel van a felszabadulás napja”. Felszólította az iraki hadsereget, hogy tegye lehetővé a koalíciós erők békés bevonulását.

“Ne harcoljatok!”

“Ne harcoljatok egy végnapjait élő rezsimért, amelyért nem érdemes életeteket kockáztatni” – mondta Bush. Figyelmeztette a katonákat, tagadják meg a tömegpusztító fegyverek bevetését. Az amerikai elnök szerint az iraki nép a diktátor elmozdítása után példát mutathat az egész Közel-Keletnek mint egy életerős, békés és önmaga sorsát irányító nemzet.

George Bush utalt rá, hogy Szaddám Huszein és terroristák terrortámadásokat követhetnek el, a kormány azonban további intézkedéseket hoz a belbiztonság védelmére. A BBC szerint jelenleg “narancs” színű fokozatban vannak az USA terrorvédelmi előkészületei, ami a második legsúlyosabb fokozatot jelenti az ország területén.

Csütörtök hajnalban lejár az ultimátum

A Fehér Ház szóvivője szerint – akit az MTI idézett – az óra az elnök beszédének elhangzásától ketyeg: George Bush amerikai elnök Szaddám Huszeinnek és fiainak – Kuszajnak és Udajnak – adott 48 órás ultimátuma csütörtök hajnalban, közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor jár le.

Az ultimátum lejárta nem jelenti szükségszerűen a hadműveletek megkezdését, amelyről – mint az elnök fogalmazott – az Egyesült Államok belátása szerint dönt majd.

Különlegesen kényes a helyzet Angliában

Nagy-Britanniában különösen kényes helyzetbe került Tony Blair munkáspárti miniszterelnök. Hétfőn ugyanis Blair politikája elleni tiltakozásképpen lemondott a kabinet egyik minisztere, Robin Cook, aki a parlament kormánypárti frakcióját vezette. Cook korábban külügyminiszter is volt, és pártja balszárnyához tartozik.

Blairnek tehát valószínűleg kedden túl kell élnie egy bizalmi szavazást az alsóházban. Ez a BBC politikai ellemzői szerint lehetséges, de nem a Munkáspárt, hanem az ellenzéki (!) konzervatívok támogatásával. Ez pedig hosszabb távon megpecsétleheti a kormányfő sorsát, pontosabban politikusi karrierjét.


A brit közvélemény a legutóbbi felmérések szerint egyre inkább támogatja az iraki háborút, így a miniszterelnök politikai túlélését segítheti a közhangulat militarizálódása.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kállósemjén, 2018. január 17.
Rendőrök helyszínelnek egy ukrán lajstromjelű AN-2 típusú repülőgép mellett Kállósemjén határában 2018. január 17-én. A repülőgépen 11 bevándorló jutott be Magyarország területére január 15-én este. A rendőrök jelentős erőkkel, nyomkövető kutyák és hőkamerák segítségével terepkutatást végeztek, majd rövid időn belül elfogtak három afgán és nyolc vietnami állampolgárt, akiket őrizetbe vettek.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megannyi rejtély övezi a migránsszállító repülőt

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.