Nagyvilág

Berlin-Moszkva-Párizs tengely Washingtonnal szemben?

admin

2003. 02. 11. 09:15

Éles diplomáciai szóváltás kerekedett a francia-német-orosz közeledés miatt Washington és Párizs között. A NATO-n belüli konfliktusok az EU-ban is megjelentek, sőt néhány csatlakozó állam is kényes helyzetbe került.

George Bush amerikai elnök csalódásának és értetlenségének adott hangot Franciaország “rövidlátó” politikája miatt, amely szerinte “káros hatással van” a NATO-ra – adta hírül az MTI. Az amerikai elnök azután nyilatkozott így – mint azt a Népszabadság és a Magyar Hírlap is írja -, hogy a NATO történetének legsúlyosabb válsága alakult ki.

Egyeztető EU-csúcs 

A NATO-ban élesedő válsággal párhuzamosan Kosztasz Szimitisz görög kormányfő, az Európai Unió soros elnöke jövő hétfő délutánra, Brüsszelbe összehívta az EU rendkívüli csúcstalálkozóját. Az EU-tagállamok mellett a csúcsra meghívják a csatlakozó országokat (így Magyarországot is).
Szimitisz szerint a rendkívüli csúcs azért vált szükségessé, mert “számos eltérő vélemény” jelent meg Európában az iraki válságról. Reméli, hogy legalább részben sikerül majd egyeztetett álláspontokra jutni, és felhívja a figyelmet: ahhoz, hogy Európának befolyása legyen a fejleményekre, szükséges, hogy egy hangon beszéljen.
Brüsszeli görög források a Népszabadságnak nyilatkozva elmondták: a soros elnökség továbbra sem helyesli, hogy a nyolcak (köztük Medgyessy Péter) “váratlanul” nyílt levelet írtak Amerika oldalán. Ám a levél körüli vitát szeretnék végleg lezárni a csúcstalálkozón, hogy csak az “érdemi problémákkal lehessen foglalkozni”.  

“Vége” a NATO-nak?

Egyesek már a katonai szervezet „végéről” beszélnek annak kapcsán, hogy Belgium, Franciaország és Németország megvétózta azt a javaslatot, amely Törökország megvédését készítette volna elő iraki konfliktus esetére.

A NATO történetében több szempontból is példa nélküli dolgok történtek az elmúlt napokban: soha nem volt ugyanis arra precedens, hogy egy ország (Törökország) az alapító washingtoni szerződés 4. cikkelyére hivatkozva hivatalosan is kérje a tagállamok konzultációjának megtartását. A példátlan lépésre azután került sor – írja a Magyar Hírlap –, hogy Franciaország, Belgium és Németország Brüsszelben megvétózta a törökök védelméről szóló határozatot.

A vétó nyomán Törökország kérte: ismét hívják össze a tanácsot, az újabb tárgyalás sem vezetett azonban eredményre. Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólította a hármakat, hogy teljesítsék a NATO-tagságból eredő kötelességüket. Powell szégyenteljesnek és elfogadhatatlannak minősítette a vétót. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter hasonlóan szégyenteljesnek nevezte a lépést.

Közös francia-orosz-német álláspont

Hétfőn este ugyanakkor Franciaország, Oroszország és Németország közös közleményben jelentette be: folytatni és fokozni akarják az iraki fegyverzet-ellenőrzést. Párizs, Moszkva és Berlin hétfőn közös nyilatkozatban hívott fel az Irakba küldött ENSZ-fegyverzetellenőrök tevékenységének “jelentős fokozására”, megbízatásuk meghosszabbítására. A három fél állásfoglalása kinyilvánítja meggyőződésüket, hogy Bagdad lefegyverzése békés úton is elérhető.

A három ország együttes álláspontját Jacques Chirac francia elnök olvasta fel az Élysée-palotában Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében, akivel előzőleg tárgyalást folytatott az iraki válságról. Az orosz elnök országa aktív részvételét ígérte a békés leszerelés megvalósításában. A francia államfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ismeretek szerint az Irak elleni háború megindítását nem igazolják cáfolhatatlan bizonyítékok arra nézve, hogy Bagdad rendelkezik tömegpusztító fegyverrel.

Chirac leszögezte, hogy Franciaország álláspontja nem bontja meg az atlanti szolidaritást, s szükségesnek mondta, hogy Washington változtassa meg véleményét egy olyan kérdés megítélésében, amely “erkölcsi megközelítést igényel” – írja az MTI. Hozzáfűzte, hogy Franciaország, Németország és Oroszország háborút ellenző álláspontjában a világ közvéleményének többsége és számos politikai vezető is osztozik.

Bush szerint együttműködnek Franciaországgal

Bush amerikai elnök már említett nyilatkozatában ugyanakkor megjegyezte, hogy Franciaország régi barátja az Egyesült Államoknak és ő a múlt héten telefonon beszélt Jacques Chirac francia elnökkel. “Továbbra is együttműködünk Franciaországgal” – szögezte le és kifejezte reményét, hogy Franciaország, Németország és Belgium még meggondolja magát Törökországgal kapcsolatban.

Bush elnök hangoztatta, hogy Szaddám Huszein (iraki elnök) nem tesz eleget leszerelési kötelezettségének és az Egyesült Államok ezért szorgalmazta az U-2 felderítő gépek repülését Irak területe fölött. Az utolsó pillanatban felkínált engedményekkel Szaddám Huszein mindenesetre arra játszik, hogy időt nyerjen. Az elnök megismételte, hogy Szaddám Huszeinnek le kell szerelnie, ha ezt nem teszi meg, akkor az Egyesült Államok fogja őt leszerelni.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy ha egy ország leszerel, egy-két ellenőr is meg tudja állapítani, hogy valóban felszámolja fegyvereit. George Bush szavait válasznak szánta arra, hogy Franciaország, Oroszország és Németország hétfőn az iraki fegyverzetellenőrök létszámának a növelését indítványozta.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

HELSINKI, FINLAND - JULY 16, 2018: US President Donald Trump (C) and Russia's President Vladimir Putin (R) shake hands during a meeting at the Presidential Palace. Pictured L is US First Lady Melania Trump. Alexei Nikolsky/Russian Presidential Press and Information Office/TASS (Photo by Alexei NikolskyTASS via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.