Mit jelentett számára a kommunizmus és a fiatal művészek inspirálása? A Pécsen született, ám Párizsban világhírűvé vált op-art alapító regényes életéről unokáját, a Vasarely Alapítványt vezető Pierre Vasarelyt kérdeztük.
kommunizmus
Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték. Rajta viszont épp ekkoriban hatalmasodott el a rettegés.
Rákosi igyekezett kitűnni Sztálin szemében, ám a generalisszimuszt idegesítette a magyar diktátor túlbuzgósága. Ennek pedig hangot is adott.
A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén. Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”
Hetven éve kezdődtek meg Magyarországon a tömeges kitelepítések, az ÁVH elsőként a déli határsávból deportálta az „osztályidegennek” minősített embereket.
A szovjet segítséggel, terror, megfélemlítés és zsarolás útján létrehozott új rendszerben Rákosi Mátyás a törvények felett állva, kontroll nélküli teljhatalommal intézte a párt és az ország ügyeit.
A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.
A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például úgy jellemezte őt: egy ostoba fajankó, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.
Losonczy Géza a kommunista poklot is megjárta a forradalom előtt.
Esterházy János a felvidéki magyarságnak szentelte életét. Szembeszállt a náci ideológiával, a zsidók üldözésével, bátor és határozott kiállása veszélyt jelentett a kommunista diktatúra számára is.
Kovács Béla főtitkár kulcsfontosságú áldozata lett annak, hogy a világháború után a kommunisták felőröljék a népszerű kisgazdapártot. Az ő elhurcolása miatt a mai kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja.
Az 1945-ös választáson a Magyar Kommunista Párt a legkevésbé sem hozta a szovjetek elvárásait, így beindult a végeredmény „korrigálására” irányuló politika. Kovács Béla kisgazda főtitkár elhurcolása mérföldkő a diktatúra kiépítésében.
Tótkomlóst és vidékét már akkor „a kisüstön főtt filozófia Athénjeként” írták le az arra hemzsegő csodadoktorok miatt, de Benyó János országosan is hirdette egy rejtélyes benzinturbinára építő hagymázas tervét a világválság éveiben.
Két évforduló: száz éve jelent meg Hašek kultikus regénye, a forradalom hatvanöt éve tört ki.
Épp hogy csak szakított a világ leggazdagabb emberével, máris a Kommunista Kiáltványt pörgeti Grimes
Még a végén kiderül, hogy világnézeti különbségek miatt mentek szét Elon Muskkal.
Brutális módon pusztították el a Regnum Marianum templom masszív, vasbeton épületét 1951-ben, hogy a helyén Sztálinnak emelhessenek grandiózus szobrot.
A Komintern egy nemzetközi hálózat, amely végső célként minden országban a gazdasági, társadalmi rend megdöntését, a kommunista hatalomátvételt tűzte ki célul, miközben nem riadt vissza az erőszakos eszközök alkalmazásától sem.
A zsűri tagjai hosszas vitát folytattak 1970-ben, hogy az irodalmi Nobel-díjnak vajon milyen következményei lehetnek az író számára.
Múlt szerdán Franciaországban letartóztatták a Vörös Brigádok nevű szélsőbaloldali terrorszervezet több korábbi tagját. A szélsőséges csoport az olasz államot akarta megingatni és proletárforradalomra vágyott, ám Aldo Moro elrablása és meggyilkolása megpecsételte a sorsát.
Szergej Prokofjev a sztálini rémuralom tetőpontján választotta Párizs helyett Moszkvát, ahol aztán a kultúrpolitika ostora végül őt is elérte.
Lemond posztjáról Raúl Castro, a Kubai Kommunista Párt elnöke, aki a szenvedéllyel és antiimperializmussal teli ifjaknak adja át a vörös stafétát.
Fekete-Győr András szerint a kormányfő teljesen eltévedt, elfelejtette, hogy Magyarország helye Nyugaton van.
Mindez a kelet-berlini kommunizmus kellős közepén.
A kommunizmus ellen lázadó tengerészeket és civileket keményen leverték. Akiket elfogtak közülük, egy sarkkörön túli koncentrációs táborba toloncolták, több száz embert pedig agyonlőttek.
A berlini fal felépítése menekülési kísérletek egész sorát indította meg a kétségbeesettől a zseniálisig, a legkülönösebb talán Joachim Rudolph nevéhez fűződik.
