A Harvard két mérnöke mesterséges felhőkkel takarná el a Napot az elkövetkező évben.
klímaváltozás
Első ízben sikerült rekonstruálni kétezer évre visszamenőleg Észak-Európa időjárását.
Valószínűleg a klímaváltozáshoz alkalmazkodnak egyes fajok - legalábbis ausztrál kutatók szerint emiatt válnak leveleik egyre keskenyebbekké.
A globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése.
Egy ősi felmelegedés miatt a korábban feltételezettnél jóval melegebb és csapadékosabb volt a legdélebbi kontinens - derült ki a NASA szakembereinek részvételével végzett egyetemi kutatásból.
Amerikai kutatók szerint a Föld "allergizálódott" a szén-dioxidra, mivel éghajlata néhány millió éve még nem reagált olyan érzékenyen a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint napjainkban.
A klímaváltozás hatására a növények gyorsabban virágzanak, ami amerikai kutatók szerint pusztító hatással lehet az ökoszisztémára.
Az Antarktisz felett megváltozott légáramlatok hatására alulról és felülről is gyorsabban olvad a jégtakaró.
Egyes tudósok attól tartanak, hogy az arktiszi vizekből a korábban feltételezettnél több metán kerül az atmoszférába.
A tudósok szerint az elkövetkező évtized kritikus jelentőségű lesz a globális felmelegedés szempontjából.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2001 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, amelyet valaha mértek a Földön.
A klímaváltozás és az élőhely zsugorodása mellett a baktériumok okozta betegségek miatt is rohamosan csökken a populáció.
A légköri szén-dioxid-koncentráció miatt az elmúlt háromszázmillió évben példátlan mértékű savasodás léphet fel.
Érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet egy új kutatás: az arktikus olvadás havas teleket okoz.
A tudósok szerint megvan annak a lehetősége, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével az emlősök mérete csökken.
A gleccserek, jégtakarók és jéghegyek olvadása nem olyan erőteljes, mint azt korábban feltételezték.
Nem emelkedett az átlaghőmérséklet az elmúlt harminc évben a Neumayer III antarktiszi német kutatóállomáson, de ez nem jellemző a globális klímaváltozásra.
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátása miatt később köszönt be a következő jégkorszak.
A gyors ütemű európai felmelegedés miatt egyes pillangó- és madárfajok késve költöznek, a hegyvidéki növényfajok pedig kiszorulóban vannak.
Rekordszintet ért el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és bekövetkezett a világ második legnagyobb atomkatasztrófája.
2050-re a kakaóültetvények termőterülete a felére csökkenhet.
Ennyi fát készül ültetni Kína a következő egy évtizedben a fokozott környezetvédelemre hivatkozva.
Sokkoló képeket készített egy fotóriporter az Északi-sarkon egy fajtársát falatozó jegesmedvéről.
Centiméterekben mérhető az az esőmennyiség, ami hiányzik Magyarországról. A természet pusztul, a mezőgazdaság küszködik.
