Éghajlati katasztrófák megelőzésére készül a Meteorológiai Világszervezet.
klímaváltozás
Fejüket vakarják a klímakutatók, mivel a déli kontinensen található jég mennyisége nem a jelenlegi modelleknek megfelelően alakul: csökkenés helyett növekedés tapasztalható.
Kétezer év éghajlati adataiból jutottak arra a következtetésre, hogy az aszályok szerepet játszhattak a civilizáció bukásában.
A bolygó teljes felszíne 0,67 fokkal volt melegebb, mint a 20. század összesített átlagát jelentő 15 Celsius-fok.
Skót kutatók szerint időt nyerhetnénk a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez, ha egy méretes kisbolygóval védenénk magunkat a Nap sugárzásától.
Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.
A NASA vezető tudósa szerint nem képzelhető el más magyarázat, csak a klímaváltozás.
Amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedéssel gyakoribbá váló heves nyári viharok felgyorsíthatják az ózonréteg károsodását.
A globális felmelegedés miatt honosodhatott meg Írországban egy mediterrán földigiliszta, amelynek nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel.
Az amerikai űrkutatási hivatal szerint több mint százhúsz éve nem tapasztalt mértékben olvadt a jég júliusban Grönlandon.
Svájci kutatók szerint a globális klímaváltozás miatt egyre jobban elszaporodnak az ártalmas, vérvörös algák az európai tavakban.
A Harvard két mérnöke mesterséges felhőkkel takarná el a Napot az elkövetkező évben.
Első ízben sikerült rekonstruálni kétezer évre visszamenőleg Észak-Európa időjárását.
Valószínűleg a klímaváltozáshoz alkalmazkodnak egyes fajok - legalábbis ausztrál kutatók szerint emiatt válnak leveleik egyre keskenyebbekké.
A globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése.
Egy ősi felmelegedés miatt a korábban feltételezettnél jóval melegebb és csapadékosabb volt a legdélebbi kontinens - derült ki a NASA szakembereinek részvételével végzett egyetemi kutatásból.
Amerikai kutatók szerint a Föld "allergizálódott" a szén-dioxidra, mivel éghajlata néhány millió éve még nem reagált olyan érzékenyen a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint napjainkban.
A klímaváltozás hatására a növények gyorsabban virágzanak, ami amerikai kutatók szerint pusztító hatással lehet az ökoszisztémára.
Az Antarktisz felett megváltozott légáramlatok hatására alulról és felülről is gyorsabban olvad a jégtakaró.
Egyes tudósok attól tartanak, hogy az arktiszi vizekből a korábban feltételezettnél több metán kerül az atmoszférába.
A tudósok szerint az elkövetkező évtized kritikus jelentőségű lesz a globális felmelegedés szempontjából.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2001 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, amelyet valaha mértek a Földön.
A klímaváltozás és az élőhely zsugorodása mellett a baktériumok okozta betegségek miatt is rohamosan csökken a populáció.
A légköri szén-dioxid-koncentráció miatt az elmúlt háromszázmillió évben példátlan mértékű savasodás léphet fel.
