Beláthatatlan migrációs hullámok alakulhatnak ki a klímaváltozás következtében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Szarvason, a Szent István Egyetem Tessedik Campusán a klímaváltozásról szóló előadásában az MTI szerint. Beszélt a népesség emelkedéséről és az üvegházgázok kibocsátásáról, illetve ezeknek következményeiről: egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, élelmiszerellátási problémák, a jégtakaró olvadása miatt a tengervízszint emelkedése és ivóvízhiány, amely háborúkat generálhat. A következő problémák megoldását pedzegette:
Áder János a vízproblémáról
Áder János beszélt arról, hogy 2050-re a Föld lakosságának 75 százaléka a városokban él majd, emiatt több város épül a közeljövőben, mint az elmúlt kétezer évben. A vízfogyasztás viszont már napjainkra is jelentősen megnövekedett, az elmúlt száz év alatt a hússzorosára. A Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka hozzáférhető édesvíz, miközben például egy tábla csokoládé előállításához 1700 liter, 1 kilogramm marhasteakhez több mint 15 ezer liter, egy okostelefon gyártásához 910 liter, egy autóéhoz pedig 148 ezer liter vízre van szükség. Probléma, hogy a szennyvíz 90 százalékát tisztítatlanul juttatják a folyókba. Évente 3,5 millióan halnak meg vízhiány és ilyen problémák miatt, 1990 óta 11 millióan hunytak el az aszályok következtében.
Áder János és a világ szennyezői
Ezek miatt az emberek elindulnak olyan országok felé, amik még rendelkeznek természeti erőforrásokkal és tiszta környezettel, ami óriási kihívás elé állítja majd a fejlett országokat – jelentette ki az államfő. A köztársasági elnök kétórás előadásában megnevezte, hogy a szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat tekintve Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India a legnagyobb kibocsátók. Magyarországról elmondta, hogy e téren az ország jól áll, a levegőt a legkevésbé terhelő első húsz ország között szerepel, miközben az árvizek miatt érzi a klímaváltozást. Magyarország példája mutatja, hogy lehet úgy elérni gazdasági növekedést, hogy közben a kibocsátást csökkentik.
Áder János szkeptikus
Az 1987-es, 38 ország által megkötött, a kibocsátáscsökkentést célzó kiotói megállapodásról szólva közölte: azok az országok, amik aláírták, szinten tartották vagy csökkentették a kibocsátásukat. Ám azok, amik ahhoz nem csatlakoztak vagy kiléptek belőle, növelték az emissziót. Áder szerint Kiotó miatt fontos, miben állapodnak meg a világ döntéshozói az év végén, a Párizsban rendezendő klímavédelmi konferencián, ám hozzátette, ő szkeptikus ebben.
Áder János dollármilliárdokat említ
Elmondta, becslések szerint évente 340-380 milliárd dollárt kellene fordítani a klímaváltozás problémáira. Ennyit védelmi beruházásokra elköltenek az országok éves szinten, ám az államfő szerint azt nem lehet remélni, hogy ezt az összeget a biztonságpolitika helyett a környezetvédelemre fordítanák. Abban azért bízik, hogy ennek az összegnek egy részét át lehet csoportosítani ilyen célokra. Áder az ózonlyuk visszaszorításával példázta, hogy egyetlen ország nem tudja megoldani a klímaváltozás problémáit, de összefogással lehet eredményeket elérni. Nem elég csökkenteni az emissziót, meg kell teremteni az alkalmazkodás feltételeit is, mert még mintegy 30-40 évig érződni fognak a jelenlegi problémák hatásai a Földön.
