klímaváltozás

Egy egérszerű rágcsáló, az Abrothrix hirta példányainál beigazolódott a feltételezés.

Különleges volt az idei aszály, vagy ez az új normális? Melyik magyar megyét kellene feláldozni, hogy stabilabban legyen csapadék? És hova költözzön, aki élhető időjárást akar? Klímamegfejtések szakértővel az Első kézből podcastban.

Dr. Magyari Enikővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélgettünk.

De még ez is nagyon kevés.

Új kutatást tett közzé a dán és grönlandi geológiai intézet.

Angliában gyorsabb a felmelegedés, mint globálisan.

A klímaváltozás az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával és kiéleződésével jár: az idén megtapasztalt aszály nem lesz állandó, de rosszabb igen.

Nem kapkodják el azért.

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg.

Sophie Haestorp Andersen főpolgármester hétfőn a dán közmédiában jelentette be, hogy „már nem reális célkitűzés” a karbon-, más néven klímasemlegesség elérése három éven belül.

Elsüllyedt sziget került elő a visszahúzódó Jangcéból.

A melegedő bolygó megzavarhatja az alvásunkat, és sebezhetőbbé tehet minket a fertőző betegségekkel szemben.

Az Antarktiszon bukkantak rá a jégmintára.

A magasabb hőmérsékleteket és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő tényezője ennek a növekedésnek.

Működött az elbizonytalanítás stratégiája.

Ez kevesebb, mint az uniós átlag fele.

A szélsőséges forróság idén júliusban csapott le Spanyolországra.

Az éhségköveket évszázadokkal ezelőtt, a kifejezetten nehéz években jelölték meg.

A század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

A Jangcére támaszkodó régiókban szivattyúkat és mesterséges felhőképzést kell bevetni.

Az Alföld elsivatagosodása már nem a vészjósló jövő, a folyamat szemmel láthatóan megkezdődött, az élővilág és a táj átalakul.

A klímaváltozás súlyos hatást gyakorol a jégtömegekre.

Nem csökken olyan ütemben a fajok száma, hogy nagy kihalási eseményről lehessen beszélni, de lehet, hogy alulbecsüljük a kihalási rátát az adathiány miatt.

A NASA elemezte a műholdak képeit, és arra jutott: az elmúlt 25 évben kétszer olyan gyors volt a jégveszteség az Antarktiszon, mint gondoltuk.