Felkerült a parlament.hu-ra a 2027-es költségvetés. A kormány külön oldalon részletezi, hogy hogyan épül fel a tervezet, amit Magyar Péter Facebook-oldalán három szóval jellemzett:
Fejlődés, igazságosság, emberség.
Miről van szó a jövő évi költségvetésben?
Több mint négyszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, megdupláznák a családi pótlékot 2027-ben
A dokumentum előszavából kiderül, a minimálbér kétszereséig csökkentené a személyi jövedelemadót, négyszeresére emelné a nyugdíjminimumot, megduplázná a családi pótlékot, és új vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára a kormány a 2027-es költségvetés tervezete szerint. A büdzsé a GDP-arányos hiányt a jelenlegi 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérsékelné.
A kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a 2027-es büdzsét, amely az első olyan költségvetés, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze.
A tervek szerint 2027-ben a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne a nyugdíjminimum. A családi pótlék összege megduplázódna, ami a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene. A legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka szintén emelkedne. Emellett elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme, mintegy 2,2 millió nyugdíjas támogatásával.
A minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés a kormány szerint elsősorban az alacsony és közepes keresetűek nettó jövedelmét növelné. A minimálbérért dolgozók éves szinten mintegy 240 ezer forinttal, vagyis körülbelül 9 százalékkal vihetnének haza többet.
A nyugdíjasok és a családok támogatásai közül megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege.
Új vagyonadó és magasabb vállalati terhek
A költségvetés egyik fontos eleme az új vagyonadó bevezetése: az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőknek kellene arányosan hozzájárulniuk a közterhekhez. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer adózót, a magyar háztartások kevesebb mint egy százalékát érintené.
A nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodna, emellett szűkülnének az adókedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek. Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék is.
Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, miközben emelkedne a dohánytermékek, az alkoholtermékek és az egyes népegészségügyi termékek adója.
A kormány az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt vár, a munkát terhelő adók csökkentésének figyelembevételével pedig 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatással számol.
Béremelések az állami szférában, kevesebb pénz a közmédiának
Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének. A tervek szerint 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó nevelő-oktató munkát segítők, valamint a rendvédelem munkatársai. A közművelődésben dolgozók bére 10 százalékkal emelkedne.
A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el. Folytatódna a pedagógusok és az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése is.
A kiadások visszafogásából a közmédia is részesülne: költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökkenne. A kormány emellett folytatná a korábbi állami szerződések átvilágítását, és felülvizsgálná a drága vagy nem kellően megalapozott állami beruházásokat.
4,9 százalékos hiánycéllal számol a kormány
A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután a kabinet várakozásai szerint 2026-ban 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A beruházások 5,7, az export 4,4, a háztartások fogyasztási kiadásai pedig 4,1 százalékkal növekedhetnek. Az inflációt három százalék körülire várják.
A kormány a befagyasztott uniós források felszabadítására is épít: a tervek szerint 2027-ben csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kiadásai.
A költségvetés a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol, szemben a 2026-ra tervezett 7,5 százalékkal. A hiány csökkenésének egy része az egyszeri kiadások kieséséből, másik része a tartós bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekből származna.
Az államadósság-ráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 2027-ben 77,2 százalékra csökkenhet. A kormány hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
A kabinet a költségvetést október végén nyújtja be, azzal indokolva az időzítést, hogy így frissebb gazdasági előrejelzésekre és a tárgyévi költségvetés végrehajtásának részletes adataira támaszkodhat.
Hogyan zajlik a költségvetés tárgyalása?
Erről Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke posztolt Facebookon. Ebből kiderül: a parlamenti tárgyalás pontos menetrendjéről a Házbizottság dönt, a folyamat azonban a házszabályi előírások szerint meghatározott lépésekből áll.
- Az általános vita legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet meg. Ekkor a Kormány képviselője ismerteti a tervezetet, felszólal az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke, majd a parlamenti frakciók vezérszónokai mondják el a véleményüket. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre: 15 óra a kormánypártoknak, 15 óra az ellenzéknek.
- Az általános vitát követően a parlament állandó bizottságai és a nemzetiségeket képviselő bizottság is megvitatja a költségvetést, valamint a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat.
- A bizottságok javaslatait a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság összesíti, és elkészíti a módosításokról szóló jelentést. Ezután a parlament plenáris ülésén, a második vitaszakaszban tárgyalják meg a javasolt változtatásokat.
- A végső döntés előtt a Költségvetési Tanács is megvizsgálja a módosításokkal kiegészített tervezetet. A zárószavazásra, vagyis a költségvetés végleges elfogadásáról szóló döntésre várhatóan december második felében kerül sor.
