Tudomány

Elképesztő pusztítást végzett az emberiség szűk 50 év alatt

A Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése alapján alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte – írja az MTI. A szakértők azonnali beavatkozást sürgetnek.

A WWF által kétévente közzétett Living Planet Report (Élő bolygó-jelentés) idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve.

1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz.

A korábbi élőhelyeket jellemzően mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre inkább veszélyezteti a természetet.

A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek egyedszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent. A legnagyobb csapás az Amazonas vidékét érte, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Amazónia esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amely után már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak mérséklésében. „Ha elveszítjük Amazóniát, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot” – emelte ki Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója.

TS YEW / Getty Images

Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben zsugorodott a vadon élő állatok populációja, de a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek az egyedszámok. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiai Társaság Living Planet Indexének adatait használta.

„Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani” – nyilatkozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala.

Magyarországon sem jó a helyzet

A kutatók úgy vélik, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni ahhoz, hogy a világ elkerülje a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait. Ennek eléréséhez a természet megóvása is létfontosságú, mert annak rendszerei, köztük az esőerdők nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak. Barrett arra figyelmeztetett: jelenleg még mindig veszítünk a természetből, tehát rossz irányba haladunk. Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére.

A jelentés pozitív példákat is kiemelt: a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában emellett sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük az országban, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re emelkedett.

Barrett hangsúlyozta: a kormányoknak nem elegendő arról megállapodniuk, hogy a bolygó 30 százalékának védelmére biztosítanak forrásokat. „A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával” – mondta, utalva arra is, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát. A jelentésben arra is rámutattak, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül.

A WWF Magyarország a friss publikációval kapcsolatban csütörtökön adott ki közleményt. Sipos Katalin igazgató rámutatott: miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben.

A közlemény szerint Magyarországon többek között olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.

„A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek” – nyilatkozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik