A két égitest esetleges ütközése 2032. december 22-ére várható.
james webb űrtávcső
A MoM-z14 mindössze 280 millió évvel az ősrobbanás után jött létre.
A bolygón több százszor nagyobb kiterjedésűek és erősebb fényűek a vörösen, zölden és lilán ragyogó sarki fények, mint a Földön.
Önkéntesek is bekapcsolódhatnak a James Webb űrtávcső adatainak elemzésébe.
A potenciális ütközés 2032 decemberére várható.
A bolygó mágneses mezejének sajátosságai miatt sarki fénye merőben eltér a földitől.
A fotónak köszönhetően egy több mint egy évtizede fennálló rejtély is megoldódott.
A JWST egy viszonylag közeli rendszer bolygóit figyelte meg.
A szakértők a JWST és a TESS nevű űreszközökkel folytattak izgalmas megfigyeléseket.
Az objektum 1:43-hoz eséllyel csapódhat bolygónkba 2032-ben.
Alig több mint 1 milliárd évvel az ősrobbanás után jött létre.
Az eszköz fotóján láthatjuk, amint tégláról téglára felépül egy galaxis.
A James Webb űrteleszkóp által észlelt galaxisok az eddigi legősibbek közé tartozhatnak.
A James Webb űrtávcső korábban nem látott módon örökítette meg az M104 jelű galaxist.
A különös objektumok felülírják eddigi ismereteinket.
A szakemberek a James Webb űrteleszkóppal vizsgálták a Charont.
Hat olyan planétát figyeltek meg a tudósok, amelyek nem keringenek csillag körül, hanem szabadon haladnak a világűrben.
A felvételen az összefonódó Pingvin- és a Tojás-galaxis látható.
Légköre főleg egy szellentéskor is kibocsátásra kerülő gázból áll.
Sosem találtak még ennyire ősi galaxisokat korábban.
Három nagyon korai galaxis formálódását figyelték meg a James Webb űrtávcsővel.
A James Webb űrtávcső segítségével vizsgálták meg, ahogy két fekete lyuk összeolvad a korai univerzumban.
Az objektum megközelítőleg 70 fényévre fekszik a Földtől.
Az izgalmas planétákra a James Webb űrtávcsővel találtak rá.
