A jókora épületegyüttes rövidesen akár az ipari örökséget jól adaptáló lakónegyeddé is válhat, az új tulajdonosról egyelőre azonban még semmit sem tudni.

Az előkészítési munkák már javában zajlanak. Bemutatjuk, milyen változások várhatók, és milyen hatással lehetnek a repülőtér életére.

Eleve kérdés, hogy miért volt szükség a hirtelen eltávolításra, de az is, hogy szakszerűen jártak-e el az illetékesek. Az ügyben egy Mi Hazánkból tavaly kilépett politikus is szerepet játszhatott, aki nyilatkozott lapunknak.

A tervek lényegi része már lassan tíz éve megszületett, de hátra van még a közbeszerzés, illetve a részletek kidolgozása, így az első kézzelfogható változásokra még legalább egy évet kell várni.

A repülőtérre tartó gyorsforgalmi úttól néhány lépésnyire megbújó fémmunka jó áttekintést ad a hazai építészet történetéből.

Az egykori Pénzügyminisztérium kikiáltási ára mindössze két hónap alatt 7,5 milliárd forinttal csökkent, egy belvárosi irodaházra pedig ideális esetben 722 millióval kevesebbért is le lehet csapni.

A Rákosi-kor óta államfőknek, kormányfőknek, házelnököknek otthont adó terület 28 milliárd forintért válthat gazdát.

Íme néhány példa, ami megmutatja: az emberek nagylelkűsége, kedvessége vagy épp álmai sokszor az elmúlt évszázadban sem ismertek határokat, de az ünnep mégiscsak más volt, mint ahogyan azt manapság ismerjük.

A történet jól mutatja az építésügyben uralkodó állapotokat, végleges károkozás azonban jó eséllyel mégsem történt.

A Széchenyi után most a Dagály és a Palatinus zavartalan működése kerülhet veszélybe.