interjú

A magyar olvasóközönség is jól ismeri Erlend Loe-t, a Naiv.Szuper. és a Doppler-regények szerzőjét. A norvég írót arról kérdeztük, változtattak-e a 2020-as évek traumatikus eseményei a rá amúgy is jellemző fekete humoron, és hogy miért forog egyik regénye a szex és a pornó körül, amikor bevallottan untatják a szexjelenetek a fikcióban? 

Magyarországon is egyre több vállalat dönt a kiszervezés, az úgynevezett IT-outsourcing mellett, ez ugyanis kapacitást növelhet, valamint pénzt és időt is spórolhat az egyes cégeknek. Ráadásul a lehetőség nem csak a rendszer fenntartását és az esetleges hibák javítását, de a fejlesztését is magában foglalhatja. Interjú Odri Kornéllal, a SERCO Informatika Zrt. szolgáltatási igazgatójával.

Az ágyúk vagy a könyvek erősebbek? És vajon tényleg segíthetnek az utópiák a klímakatasztrófa elkerülésében? – ezekről is beszélgettünk Anthony Doerr-ral, a 15 millió példányban elkelt A láthatatlan fény szerzőjével, akinek új regénye az emberiség nagy kérdéseivel szembesít.

Ha az Európai Bizottság konkrét lépések nélkül menti fel Magyarországot a jogállami mechanizmus alól, még az is lehet, hogy az Európai Parlament megbuktatja, mondja Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő.

A magát az elődjénél, a szervezetet 12 évig vezető volt fideszes képviselőnél, Domokos Lászlónál konzervatívabb szerepfelfogásúnak beállító számvevőszéki elnök nem kíván adótanácsokat osztogatni a kormánynak, ellenben módszertani újításokat vezet be az ÁSZ-nál, ahol az energiaválságra reagálva heti egy nap home office elrendelésén is elgondolkodott. Azt is elmondta, hol látja sérülékenynek a 2023-as költségvetést.

Ezért sem lesz politikus. De a közéleti megnyilvánulásoktól általában tartózkodni fog a jövőben.

Konsztantyin Novoszjolovval beszélgettünk, aki 2010-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a grafén felfedezéséért.

Dés Lászlóval Petőfi Sándorról és az ő kiforgatott örökségéről, a kereszténységről és annak a kiforgatott jelentéséről, későn kezdett dolgokról és nagy pillanatokról beszélgettünk. Interjú.

Millió módja lett volna, hogy a nyugati hatalmak elkerüljék az afganisztáni megszállás katasztrofális végkifejletét, ami Putyint is bátoríthatta Ukrajna lerohanására. Interjú William Dalrymple brit történésszel, akinek az afgán elnök és a Fehér Ház is kikérte a tanácsát.

Az MSZP társelnöke újra versenybe száll a párt őszi tisztújításán.

Társadalmunkban a szépségideál része a testszőrzet kordában tartása. De miért, és hogyan jutottunk el idáig? Erről írt könyvet A bundátlan Vénusz címmel K. Horváth Zsolt, vele beszélgettünk.

Egy újságíró leírta, azóta a többség így használja a hasonlatot a közbeszédben. De melyik a helyes, a kamra vagy a spájz, a dicsekedik jobb-e a dicseksziknél, és hogyan kell írni a lájk szót? A magyar nyelv állapotáról beszélgettünk Prószéky Gáborral, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával és Ludányi Zsófiával, a Nyelvhasználati és Nyelvi Tanácsadási Kutatócsoport vezetőjével.

Vigóczki Máté Györggyel, az MCC kutatójával arról beszélgettünk, ki is volt Darja Dugina, milyen szerepet játszott ő és édesapja az orosz politikában. Vigóczki 2017-ben személyesen is találkozott az orosz fővárosban Duginával.

Rendhagyó, kétrészes Dante-előadást tartanak a Gellért-hegyen. Gyabronka Józseffel, a monodráma előadójával és Török Tamara dramaturggal a produkció létrejöttéről, Dante örökérvényűségéről és mai poklainkról is beszélgettünk.

Az elmúlt néhány év gyökeres változásokat hozott a tech szférában. A megváltozott fogyasztói szokásokról, az üzleti szféra igényeiről és a zöld jövőről beszélgettünk Győri Attilával, az ASUS Magyarország country managerével.

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense úgy látja: az emberi társadalom túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy a jövőjét megjósolhassuk, az összeomlás helyett választhatunk egy kedvezőbb forgatókönyvet is.

Eddig mindenki azt hitte, hogy egyetlen mozgókép sem maradt fenn róla.

Beszélt fajkeveredésről, döner kebabról és ellenzéki pártokról is a Telexnek adott rövid interjúban.

Hat éve, amikor 16 évesen Szentesre szerződött, egy kukkot sem beszélt magyarul. Két évig egy parányi faházban élt, onnan küzdötte be magát a vízilabda-válogatottba, és ma már folyékonyan beszél a nyelvünkön. Rybanska Natasa szlovákból magyarrá válásának története.

Ezer forintos gázár, Zsiday-interjú, spórolás

Mit jelentett számára a kommunizmus és a fiatal művészek inspirálása? A Pécsen született, ám Párizsban világhírűvé vált op-art alapító regényes életéről unokáját, a Vasarely Alapítványt vezető Pierre Vasarelyt kérdeztük.

Dédnagyapja válogatott labdarúgó, szülei magyar bajnok kézilabdakapusok voltak, ő mégis a vízilabdánál kötött ki.

Filmekben pedig azért nem láthatjuk, mert nem hívják.

Lehet-e lokális kivétel egy globális világválság idején Magyarország?