A három balti ország, kemény gazdaságpolitikával, már most is teljesíti a maastrichti kritériumokat. A külső egyensúlyhiányból adódó veszélyeket a további privatizáció enyhítheti.
Hetilap: Gazdaság
“26. §. Ha a próbánál kiderül, hogy a szer nem bir a legcsekélyebb törvényes finomsággal (20. §.), ugy azt – ha a fél a próbalelet ellen nem tesz ellenvetést – szét kell törni s annak visszaszolgáltatni. 73. §. Minden oly arany- vagy ezüstválasztó (7. §.), vagy kereskedő, ki valamely kereskedelmi forgalomra szánt rudat ellenőrhivatali megjelölés, [...]
ORSZÁG Adó Ausztria 20,0 Finnország 22,0 Nagy-Britannia 17,5 Németország 15,0 Olaszország 19,0 Svájc 8,9
A nemrég lezárult gyógyszerár-tárgyalások nyomán bizonyossá vált: jelentősen nőnek a lakosság gyógyszerkiadásai, miközben a patikus vállalkozók is rosszul járnak.
413 milliárd forint - ekkora agrártámogatási igényt jelentett be a jövő évre Torgyán József miniszter. Az agrárszakma kevesebbel is beérné, ha a pénzeket az eddiginél hatékonyabban használnák fel.
Magyarország és a balti államok között a külkereskedelmi kapcsolatok élénkülése várható, miután Észtországgal és Litvániával már 1998 novemberében, Lettországgal pedig a napokban aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást. Tavaly Észtországgal nőtt, Litvániával csökkent, míg Lettországgal lényegében azonos szinten maradt az árucsere volumene. A magyar vállalatok Baltikumba irányuló exporttermékei közül kiemelkednek a konzerv-, az élelmiszer- és a dohányipari [...]
Nagy Zoltán szerint komoly meglepetések várnak azokra a magyar vállalatokra, amelyek nem készülnek fel időben az uniós csatlakozás után érvénybe lépő versenyszabályokra.
Az eddigi kormányokban elsőként mindig a pénzügyminiszternek kellett felállnia. A jelek arra mutatnak, hogy az Orbán-kormányban sem lesz ez másképp, noha a miniszterelnök alapjában nem elégedetlen Járai munkájával.
Név Hivatali idő Távozásának oka Rabár Ferenc 1990. május-1990. december Lemond, mert elképzeléseit nem támogatják Kupa Mihály 1990. december-1993. február A miniszterelnök felmenti, mert túl önállóan politizál Szabó Iván 1993. február-1994. június Kormányváltás Békesi László 1994. július-1995. február Az ellentét közte és a miniszterelnök között áthidalhatatlanná válik Bokros Lajos 1995. március -1996. február Lemond, mert [...]
A húsiparosok viszont úgy vélik, az egész piaci mizériát csak a felesleges hús és sertéstömegek exportjával szüntethetné meg a tárca. Ám a magyar sertéshús kilónként 30-50 forinttal drágább, mint a világpiaci versenytársaké. A hazai húsfeldolgozás egyharmadát kitevő kivitel jelenleg azért is döcögős, mert a magyar feleslegek kialakulásában is ludas Európai Unió a megcsappant orosz vásárlások [...]
Az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) év eleji startja óta tendenciózusan lefelé mozog a közös európai valuta, az euró árfolyama. Az Európai Központi Bank (ECB) ennek ellenére nyugodt.
A kormány tíz év után ismét hatósági árral akarja megzabolázni a megvadult húspiacot, ám ez az érintettek szerint kevés az üdvösséghez.
A Matáv 5,76 százalékának eladásával a kormányváltás óta az első nagy volumenű sikeres tranzakciót zárta le az ÁPV Rt. Gansperger Gyula elnök-vezérigazgató szerint még legalább két évig lesz mit értékesíteniük.
A kormány váltig hangoztatja, hogy nincs szükség azonnali megszorításra, ám az ellenzék és független szakértők kikerülhetetlennek látják a beavatkozást. A pénzügyi tárca látszólag minden energiáját a jövő évi adó- és költségvetési törvényre koncentrálja.
Különböző mértékben, de minden CEFTA-tagállam megszenvedi az ázsiai, az oroszországi és jugoszláviai krízist. A befektetési környezet Magyarországon és Lengyelországban a legkedvezőbb.
Már az 1991-ben lezajlott visegrádi találkozó napirendjén szerepelt a közép-európai gazdasági együttműködés szorosabbá tételének kérdése. Ezen a tanácskozáson az akkor még létező Csehszlovákia mellett Lengyelország és Magyarország képviselői vettek részt. Az 1992. december 21-én, a lengyelországi Krakkóban hasonló körben megalapított CEFTA egy regionális szabadkereskedelmi övezet létrehozását tűzte ki célul, amelynek segítségével az EU felé igyekvő [...]
Pontos információt a Horvátországba irányuló magyar tőketranszferről nem tartanak nyilván a Gazdasági Minisztériumban (GM), a tárca értékelése szerint azonban a honi tőke csupán mérsékelt szerepet tölt be a szomszédos országban. Az ottani mobiltelefóniában például nem sikerült a hídfőverés, miután nemrégiben második lett, és ezzel lecsúszott az üzletről a Zagitel elnevezésű konzorcium, tagjai sorában a magyarországi [...]
A terjedőben lévő bartermegállapodások hosszú távon nem jelenthetnek megoldást, az oroszországi pénzügyi infrastruktúra viszonylagos fejlettsége miatt erre valójában nincs is szükség – hangzott el a Rabobank múlt heti, Az orosz válság hatása az élelmiszer- és gyógyszeriparra című konferenciáján. A nehézséget nem a fizetések technikai lebonyolítása okozza, hanem a bizalomhiány: az orosz kereskedelem finanszírozására új konstrukciókkal [...]
A horvát gazdasági fellendülést - a jugoszláviai háború hatásán túl - a fizetési mérleg folyó tételeinek súlyos hiánya, valamint a tisztátalan tulajdonosi érdekviszonyok terhe is nehezíti.
Élesen bírálta, továbbá az orosz liberális erők elleni közvetett támadásnak tartja a NATO jugoszláviai bombázását Anatolij Csubajsz, egykori orosz miniszterelnök-helyettes. “A második világháború óta ez a legnagyobb hiba, amelyet a Nyugat elkövet” – mondta a Washington Postnak adott interjúban az orosz privatizáció atyjaként számon tartott politikusból lett üzletember. A jelenleg az egyik legnagyobb energetikai vállalat [...]
*Azon országok adatai, ahonnan 1998-ban 100 ezer főnél több turista érkezett Forrás: Horvát Állami Statisztikai Hivatal Ország Vendégek száma Vendégéjszakák száma (ezer fő) (1997. = 100,0) (ezer) (1997. = 100,0) Olaszország 750,1 109,0 3669,8 110,0 Németország 720,6 113,0 5933,6 110,0 Szlovénia 637,7 110,0 4035,7 108,0 Csehország 498,5 86,0 3527,9 85,0 Ausztria 456,9 102,0 2871,3 101,0 [...]
Mutatkoznak biztató jelek, ám sokak szerint a japán gazdaság még nem lendült túl történetének legmélyebb recesszióján.
A japán munkavállalóknak egyre gyakrabban kell elfogadniuk, hogy “gaidzsin” (külföldi) vezetés alatt dolgozzanak. Korábban a vezető japán egyetemek végzősei kerülték a külföldi tulajdonú vállalatokat, ma már 26 százalékuk kezdi karrierjének építését ilyen cégnél. A változás oka abban keresendő, hogy Japán – részben szabad elhatározásból, részben azonban kényszerből – egyre inkább nyit a külföldi befektetők felé. [...]
Egyre gyakrabban vagyunk kénytelenek szembesülni azzal, hogy a tárgyalóteremben meghozott határozatnak nem lehet érvényt szerezni.
