Ha balsorsunk úgy hozná, hogy július elseje után patikába kell mennünk, akkor inkább ne fájjon a hasunk, vagy legalábbis csak módjával: egy doboz Bilagitért ugyanis akkor már 221 helyett 316 forintot fognak kérni. Az ezt törvényszerűen követő gyomorsavtúltengés sem lesz olcsó mulatság, elvégre az efféle panaszok enyhítésére gyakorta használt Tisacid az eddigi 244 helyett 423 forintba kerül majd. A saját gyógyszerbüdzsénk felborulása nyomán előtörő melankóliának viszont nyugodtan utat engedhetünk: az antidepresszánsként használt Xanax ára minden kiszerelésben jelentősen csökken a jövő hét közepétől. Már ha egyáltalán változnak az árak július elsejétől, tudniillik az ágazat érdekképviseleti szervzetei, s (a PM kivételével) a tárcák többsége az áremelés néhány hetes elhalasztását javallja -tekintettel a kellő előkészítés hiányára, amelynek legfontosabb tünete az új árak kihirdetése körüli káosz.
“Júliustól a 2519 társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszer közül 1186-nak nem változik, 147 medicinának pedig egyenesen csökken az ára” – jelentette be korábban diadalmasan Gógl Árpád egészségügyi miniszter a tárgyalások lezárulta után. Azt már csak csöndben tette hozzá, hogy 838 készítmény, ha 10 százalék alatti mértékben is, de drágulni fog, a többinél pedig még ennél is nagyobb mértékű lesz az áremelkedés.
ELÉGEDETT MINISZTÉRIUM. Az egészségügyi tárca saját sikerét ünnepli, s maradéktalanul kielégíti a tárgyalások végkimenetele. A miniszter egy nyilatkozata szerint az utóbbi években nem volt példa arra, hogy a patikaszerek drágulása 10 százalék alatt maradt volna (amúgy a szaktárca számításai szerint az idei áremelkedés 12 százalékos lesz, de legalább jövő májusig, a következő átalakulásig nem nyúlnak majd az árakhoz). Kevésbé örülnek a nagykereskedők, akik számára 2 százalékponttal csökken az árrés. Szakmai vélemények szerint emiatt csak az idén mintegy 1,6 milliárd forint korábban betervezett bevételtől esnek el a forgalmazók, s nem kétséges, hogy ezek után ennek mértékében csökkentik majd az eddig a patikáknak nyújtott kedvezményeket. Az viszont biztos, hogy a sor végén álló fogyasztó terhei nőni fognak: hivatalos kalkulációk szerint ez az összeg 5,5 milliárd forintra tehető.
Sikerpropaganda ide vagy oda, továbbra is erősen kétséges, hogy tartani lehet-e a gyógyszerkassza eredetileg 123 milliárd forintra tervezett végösszegét – annál is inkább, mivel már az első félévben sikerült mintegy 10 milliárd forinttal túllépni a büdzsé időarányos részét. Ebben a tekintetben Gógl Árpád minden határon túl optimista, ezzel szemben Mikó Tivadar, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója – hasonlóan a gyógyszerészkamara ez ügyben megszólaló vezetőihez – a kereten belül maradást csak újabb megszorítások bevezetésével tudja elképzelni. Ezek közé tartozna egy, az orvosok számára meghatározott kvóta bevezetése, amelyet nem léphetnének túl a tb által is támogatott receptek felírása során. Az OEP néhány hónap próbaidő után a takarékos gyógyítókat jutalmazná, és büntetné azokat, akik a keretet túllépik. A “cukor és korbács” közismert stratégiájának alkalmazása azért korántsem problémamentes ezen a területen: az érintett orvosok finoman szólva sem lelkesednek, s közben a betegjogok csorbulását emlegetik.
SZOMORÚ GYÁRTÓK. Kevés örömet szereztek a tárgyalások a gyártók képviselőinek, akik már eddig is többször panaszkodtak a rendkívül rossz légkörre, s persze az elért eredmény jóval csekélyebb az általuk célul kitűzöttnél (még ha le is számítjuk az efféle alkuknál szokásos taktikai fölékínálást). Végleges adataik persze még nekik sincsenek, javában tart a számolgatás, végeredmény egy-két héten belül várható. Az egyes részterületeken változatos küzdelem folyt. Először is, nem csökkent az antibiotikumok tb-támogatása, ami aligha járul majd hozzá az OEP által szakmai és financiális okokból egyaránt szorgalmazott fogyasztáscsökkentéshez. Ezzel szemben kisebb támogatást kapnak például a vérnyomás- és gyulladáscsökkentők, a fekély elleni szerek és egyes, cukorbetegek számára javallott készítmények is. Megalkudtak viszont az érdekelt felek az inzulin áráról: a kormányzati oldal végül nem faragta le a támogatási mértéket, azaz az inzulin továbbra is ingyenes a betegek számára – ezzel szemben a gyártók a korábban bejelentett 18 százalék helyett csak 3 százalékkal emelik a diabeteses betegek legalapvetőbb gyógyszerének árát.
Ahol tudott, legott spórolt az OEP, mégpedig a paciensek rovására: ezentúl ugyanis akkor sem jár majd tb-támogatás a jelenleg vény nélkül kapható szerekhez, ha orvos írja fel őket. És végül ott van az a mintegy 60 patikaszer, amelyeket, bár eddig ott voltak a támogatott medicinák kosarában, most a gyártók kérésére mégiscsak kivonták a tárgyalások köréből. Ezen – immár szabadáras – készítmények áremelkedése szinte bizonyosan áttöri majd a miniszter által emlegetett 10 százalékos álomhatárt. –
