Pontos információt a Horvátországba irányuló magyar tőketranszferről nem tartanak nyilván a Gazdasági Minisztériumban (GM), a tárca értékelése szerint azonban a honi tőke csupán mérsékelt szerepet tölt be a szomszédos országban. Az ottani mobiltelefóniában például nem sikerült a hídfőverés, miután nemrégiben második lett, és ezzel lecsúszott az üzletről a Zagitel elnevezésű konzorcium, tagjai sorában a magyarországi Westellel. E cégnél jobban járt a Mol-Agram és a Zalakerámia; az előbbi zöldmezős beruházás, az utóbbi pedig privatizáció útján szerzett tulajdont. Említésre méltó még, hogy a Hídépítő Rt. világbanki finanszírozású tendert nyert a plocei kikötő egyik mólójának felújítására. Becslések szerint mintegy száz, magyar tulajdonosok által alapított cég működik Horvátországban – többnyire alacsony tőkeellátottsággal és főleg kereskedelmi céllal.
A horvát tőke az INA nemzeti kőolaj- és földgázipari vállalat által alapított Interna Budapest Rt., valamint a Podravka mohácsi Vegeta-üzemén keresztül van jelen nálunk. Ezt leszámítva több száz kicsi, menekültek által alapított cég vetette meg lábát – legalábbis időlegesen – Magyarországon.
A rendelkezésre álló statisztikák szerint a háborús újjáépítésnek a magyar kivitel negyede köszönhető. Ezt mutatja, hogy a ház- és ingatlanépítéshez kapcsolható cement- és alumíniumszerkezet-export a jelentősebb kiviteli tételek között található. A számottevő importigényű háború utáni konjunktúra egyébként leáldozóban van; ezt jelzi, hogy – jóllehet továbbra is jelentős a magyar aktívum a két ország közötti áruforgalomban – a magyar export az idei első negyedévben visszaesett. A tavalyi egész évet tekintve a kivitel 212 millió dollárt tett ki, míg az import 51 millió dollárra rúgott. Az első negyedévben – az előző esztendő hasonló időszakához képest – csökkenő trendet regisztráltak: 37 millió dolláros kivitel állt szemben 8 millió dolláros behozatallal. Becslések szerint a fentiek ellenére a magyar export az idén éves szinten 5-10 százalékkal bővül. –
