Az Amázsia nevű hatalmas földrész több száz millió év múlva születhet meg.
földtan
A különleges vízesést 1911-ben fedezték fel.
A tólengés nevű folyamat egy mexikói földrengés miatt indult be.
A Vörös-tengerben található barlangrendszernél rengeteg búvár halt meg az évek során.
A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai januárban tört ki, az esemény hónapokkal később is éreztetheti hatásait.
A földdarab egy vulkán hatására alakult ki.
A területet egykor víz borította.
A bombaturbáció nem ismeretlen folyamat, az első világháború például bizonyítottan szennyezést hagyott hátra.
A formáció közel 10 kilométer átmérőjű és több száz méter mély.
A kandeláberszerű formációk 10-12 méter magasak.
A szakértők szerint a folyamat az Andok domborzatát is befolyásolja.
A vizet 2016-ban fedezték fel egy kanadai bányában.
Egy új vizsgálat alapján nem úgy mozog a bolygó legbelső része, ahogy eddig hitték, és ez a napok hosszára is hathat.
A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hol található a Kīlauea forrása.
A hullámok a külső mag és a köpeny határán találhatóak.
A 830 millió éves anyagban folyadék található.
A szakértők az Egyiptomban felfedezett Hypatia-követ tanulmányozták.
Egyes mikroorganizmusok még mindig életben lehetnek.
A képződményt egy tengeri hegyen dokumentálták.
A formáció 192 méter mély, belsejében 40 méter magas fák is találhatóak.
Az esemény 2022 januárjában következett be.
A szakértők szerint az élet a Föld születése után 300 millió évvel már meg is jelenhetett.
A cunami több ezer évvel ezelőtt csapott le a mai Chile partvonalára.
A 800 kilométer hosszú rendszerben rengeteg víz utazik.
