Jön A nagy pénzrablás előzménysorozata, a Berlin. Jó hónapjuk lesz a koreai és a kelet-európai sorozatoknak, a fantasyrajongók Percy Jacksont várhatják, és jönnek már külföldi premierek az RTL+-ra is, és persze érkeznek az elmaradhatatlan karácsonyi sorozatok is.
Az új Disney-filmet látszólag egy emberként utálja a szakma, istenuccse, nem értem, miért. Gyönyörű, textúrás képi világ, átélhető tétek, kedves szereplők. Tény, hogy a dalok nem lesznek klasszikusok, de annyi baj legyen. Kívánság-kritika.
Mi történik akkor, ha az embert olyan betegséggel diagnosztizálják, amibe a betegek 95 százaléka belehal? El lehet dönteni a túlélést? A Nem halok meg című dokuból ez nem derül ki, de sok más fontos igen. Kritika.
Mozgósíthat-e a dokumentumfilm a háború ellen? Cselekvésre váltható-e a szégyenérzet? Két verziós film az orosz–ukrán háborúról – kényelmetlen kérdésekkel.
Taylor Swift olyan a zeneiparban, mint a Marvel a filmiparban: nem egyetlen alkotás, hanem egy egész univerzum. Hogyan lett 2023-ra a világ aktuálisan legnépszerűbb popsztárja? Rajongóetetés, vidámpark, dopamin az Eras Tour koncertfilmjében.
És ez nem csak a Magasmentés főhősére igaz, de a film egészére is. Hiába a remek ötlet, az idei ősz magyar filmes dömpingjének újabb versenyzőjének megvalósításába túl sok hiba csúszott.
Pokolba az egyre cifrább és fondorlatosabb realitykkel, ha végső soron tévéző embereket is nézhetünk: a Kanapéhuszárok arra a pofonegyszerű alaphelyzetre épít, hogy másokat nézünk, ahogyan éppen tévéznek.
Főgonosz-eredettörténetnek ígérték, ám pont az nem derült ki, hogyan is torzult olyanná Snow elnök személyisége, ahogyan az eredeti filmekből megismertük. Az éhezők viadala: Énekesmadarak és kígyók balladája – kritika.
Ridley Scott 85 évesen megcsinálta a saját Napóleon-filmjét, mely már a bemutató előtt számos vitát generált. Egész biztos, hogy nem ebből a filmből kell megtanítani a napóleoni háborúk történetét a középiskolában, de ettől még lehet jó egy történelmi film. Napóleon, kritika.