A teljes pályája alatt a városban dolgozó Mario Cavallè álma végül nem vált valóra: az iglukból tizenkettő, a gombákból pedig mindössze kettő készült el.
A sarokházat a kétezres évek végén a szomszédaival együtt le akarták bontani, hogy a helyén a Zeppelinként emlegetett óriást építsék fel. A munkák sosem kezdődtek meg, az épület állapota pedig gyorsan romlik.
A kerület bontási kötelezettség mellett válik meg egy sor épülettől – köztük egy szecessziós bérháztól, illetve egy, az év elején egy bonyolult kilakoltatási botrányba került társasházban lévő tulajdonrészétől.
Hosszú évtizedek óta hiányoznak már a leendő szobrászok műhelyeivel teli Epreskertre néző Sonnenberg-villa díszei, két elhivatott lakónak köszönhetően ez a helyzet azonban nemsokára megváltozhat.