Kultúra

Békéscsaba egyik zsinagógájából bútorbolt, a másikból irodaház lett, utóbbi most új gazdát keres

Mindkét épületet a hatvanas években alakították át.

Új gazdáját keresi az épp száznegyven éve, 1883-ban alapított békéscsabai orthodox zsidó hitközség egykori zsinagógája – vette észre a zsido.com egy olvasója.

Az eredeti állapotát már csak tömegarányaiban őrző, Michnay Sándor tervei szerint megvalósult épületet 1894-ben, az őszi zsidó nagyünnepek előtt nyitották meg, két leghíresebb rabbija pedig a Kolozsvárról érkezett Klein Ákivá (1882-1930), illetve a híres érsekújvári rabbi fia, Tigermann Jicchák (1890-1944) volt. Utóbbi egy, a Tóra tanulmányozását és tanítást céljául kitűző iskolát – jesivát – is alapított, sőt, 1934-ben egy modern rituális fürdőt (mikve) is létrehozott.

A ma közel hatvanezres városban a két világháború között nagyra nőtt közösség létszámát a vészkorszak tépázta meg: 1944 tavaszán a város kétezerkétszáz zsidó felekezetű tagját gyűjtötték össze a belvárosi gettóban, majd rövidesen a környékbeli vidéki zsidókkal együtt a dohánybeváltó- és szárító épületeibe költöztették őket. Az immár közel négyezer fős tömeg egy része a Bécs melletti Strasshofba, a másik pedig Auschwitzba került, ahonnan csak kevesen tértek vissza.

A túlélők a háború után újra belakták ugyan az ortodox zsinagógát, a létszámcsökkenés miatt azonban egyre nehezebben tudták fenntartani, így

a hatvanas években annak eladására kényszerültek.

Az épület sorsa a magyarországi zsidóság épített örökségének sorsát ismerők számára nem meglepő:

rövidesen irodaházzá alakították, homlokzatait és belsejét pedig lecsupaszították.

Duna House

A helyzet mostanáig sem változott, így jelenlegi tulajdonosa is irodaként adná tovább.

A 98 millió forintos árcímke első látásra nem tűnik túl magasnak, hiszen

a 310 négyzetméteres alapterületű saroképület kívülről kielégítőnek látszik, lecsupaszított belső terében pedig egy utólagos köztes födémnek köszönhetően egy ügyfélteret, illetve hat irodát találhatunk.

Békéscsaba másik nagy zsinagógája, a neológ közösség egykori otthona egy évvel az ortodoxoké előtt, 1893-ban, Langer Lipót budapesti építész munkája nyomán vált valósággá: a mór hatásról tanúskodó kéttornyú, hagymakupolában végződő óriást a zsidók hét évtizeden át használták, majd az út túlsó oldalán álló ortodox társával egyidőben váltott gazdát.

Békéscsabai zsidóság

A város tulajdonába került, ami teljesen átépítette: tornyai és félköríves oromzata rövidesen eltűnt, csodás belsőépítészeti részleteit kiradírozták, homlokzatát pedig a a budapesti Corvin Áruházhoz hasonlóan fémpanelekkel burkolták, hogy azután

bútorboltként nyithassák újra.

Az elmúlt évtizedekben ez így is maradt, így tóraszekrény és padok helyett ma is szekrénysorokat, dohányzóasztalokat és egyéb tárgyakat találunk a kapu mögött.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik