Tizenegy szervezet összefogásával gyűjtenék a devizahitelesek perindítási nyilatkozatait, és amint ezekből összegyűlik tízezer, együtt fordulnának a bírósághoz. Mert úgy vélik, a kormány a devizában eladósodottak többségét cserbenhagyta.
devizahitelesek
Az AXA, az Erste és az OTP mellett most újabb három bank, a K&H, az MKB és a Raiffeisen kölcsönszerződéseit is támadják a devizaadós pertársaságok. Az ingatlanhitelesek mellett az autóhitelesek ügyeit is felkarolják.
A Népszabadság úgy tudja, adminisztrációs okok miatt tolódik az építkezés.
A nyár utolsó hónapjában mind az érdeklődők, mind az igénylések száma jelentősen nőtt - írja a Világgazdaság.
Jogászok szerint a Kúria közlemúltban hozott döntése nem fog ki minden szelet az érintettek vitorlájából. Az viszont valószínű, hogy nehezebb lehet majd pert nyerni az egyoldalú szerződésmódosítással élő bankokkal szemben.
A Kúria döntése szerint nem ütközik jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok.
A miniszterelnök szerint másfél éven át viaskodtak Brüsszellel. A lényeg az, hogy győztek, így meg tudják védeni a nyugdíjakat, béreket emelhetnek, és jöhet a szociális adócsökkentés is.
Május végéig csaknem 11 ezren csatlakoztak a rendszerhez. Azt remélik, így lélegzetvételhez jutnak.
Egy devizahitel-szerződés teljes megsemmisítéséről szóló keresetet fogadott be a bíróság.
A bankok többségénél szerény az érdeklődés a nem teljesítő devizaalapú lakossági jelzáloghitelek kedvezményes forintra váltása iránt.
A bankok eddig nem sok bajba került devizahiteles ingatlanát ajánlották fel az államnak megvételre. Az első házakat már átvette az eszközkezelő.
A devizahitelek több mint felénél csaknem annyi a tartozás, mint amennyit a lakás vagy a ház ér.
A központi fizetéskönnyítő programok a pénzügyi felügyelet szerint a devizaadósok 90 százalékát érinthetik.
Pert vesztett a bank egy devizahiteles ellen, de nem fogadja el a Szegedi Ítélőtábla végzését és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.
Közösen fordulnak bírósághoz a devizaadósok. Azt remélik, így eredményesebbek lesznek, és a perköltséget is csoportosan fizethetik.
A baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét egyaránt megállapította hétfőn a kormánypárti többség a parlamentben.
A licitre váró lakások és házak többsége a fővárosban, illetve Pest megyében van.
Kompromisszumot kötött a kormány a Bankszövetséggel az árfolyamrögzítés feltételeiről.
Csütörtökön legálisan is elkezdődhetnek a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket tiltó moratórium hatálya.
A devizaeladósodás megakadályozását célzó új határozati javaslatból kikerült ez a tétel. A Jobbik bírálta a döntést.
A fokozott érdeklődés ellenére - a jogalkotás késlekedése miatt - csak a második negyedévtől menekülhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) védelme alá az ingatlantulajdonosok.
A bankok már kijelölték a lakásokat a Nemzeti Eszközkezelőnek.
Nálunk kiszámolhatja, mennyi lenne a havi törlesztőrészlete az árfolyamgáttal!
A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza eddig az adósok.
