A Kúria minapi elvi határozata szerint nem ütközik jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Márpedig a hitelintézeti törvény lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását. Az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni – adta hírül kedden a Napi Gazdaság.
Konkrét ügyekben
A Kúria szóban forgó állásfoglalása egy konkrét üggyel kapcsolatos, ahol a nem megfelelő jogi munkára adtak választ – hangsúlyozta azenpenzem.hu portálnak a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Barabás Gyula szerint ez nem azt jelenti, hogy minden devizahiteles esetében azonos lesz a döntés. Ráadásul a határozat is leírta, hogy mivel a perben hivatkozott üzletszabályzatot nem csatolták, nem is állapítható meg, abban egyértelműen meghatározták-e az egyoldalú szerződésmódosítást, illetve akad-e tisztességtelen kikötés, amit a felperes támadott.
Fortolóczki István ügyvéd szerint akad azonban még „fogás” a bankokon. Egyedi ügyekben mindenképpen, de esetleg általánosabb érvényűen is. Ilyen lehet a jogszabályok megsértése, de a tisztességtelen kikötés is. Utóbbinál még az Európai Bíróság joggyakorlata is csak most alakul. A szakember arra számít, hogy októberre megszülethet az az állásfoglalás, vagy elvi iránymutatás, ami segíti a bírói gyakorlatot.
Nagy a káosz
Az utóbbi időben hozott elsőfokú ítéleteket áttekintve úgy látjuk, erre nagy szükség lenne, mert óriási a káosz a területen. A különböző bíróságok és bírák homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hoznak. Nemrégiben egy bírónő kimondta: nem tekinthető devizahitelnek az a kölcsön, amit forintban folyósítanak és törlesztenek.
A Kúria viszont a Bírói Határozatok között megjelent írásban nyomatékosította: a jogszabály nem tiltotta, korlátozta a kölcsön devizában történő meghatározását. Ebben és a törlesztés feltételeiben a felek szabadon megállapodhattak.
