A 2021-ben, Mianmarban feltárt lelet segít jobban megérteni a szentjánosbogarak evolúcióját.
borostyán
Az idős nő sosem tudta meg, milyen értékes kincsre bukkant.
Borostyánból csiszolták az újkőkorban.
A lelet különlegessége, hogy párosodó termeszeket tartalmaz.
Üvegből, borostyánból, vagy egyéb féldrágakövekből készültek.
A lelet arról árulkodik, hogy a virágos növények a véltnél jóval korábban jelentek meg.
Még az állat pikkelyei is fennmaradtak.
Egy egész pókcsalád konzerválódott a gyantában.
Az állat 50 millió éve élt.
Az állat farönkökön és erdős talajon élhetett.
A kivételes lelet borostyánban konzerválódott.
A rovar épp egy nimfával küzdött.
A különleges leletek Észak-Mianmarból kerültek elő.
A dinoszaurusz 28 grammos és 5 centiméter hosszú lehetett.
A 99 millió éves borostyán egy fogas, karmos madár jobb szárnyának töredékét rejti.
Új, parányi állatfajt fedeztek fel 30 millió éves borostyánban.
A kövületben több állat, például egy tengeri puhatestű maradványa is konzerválódott.
Sokszor a legegyszerűbb alapanyagok felhasználásával készülnek el a legextrémebb ékszerek.
A lelet 99 millió éves, a kis hüllő születése után nem sokkal elpusztulhatott.
Az apróságok 100 millió éve, a nagy kihalási hullám előtt éltek, jóval korábban minden eddig ismert rokonuknál.
A lelet igen kivételesnek számít.
A kövület Mianmar északi részén került elő.
A parazita nagyjából 99 millió éve ragadt gyantába.
A faj maradványait borostyán őrizte meg.
