A szakértők szerint mindez elsősorban a cégek eredményeitől függ.
béremelés
Arról az egyezségről van szó, amit még 2021-ben kötöttek az állami közszolgáltató cégeknél.
A Népszava cikke szerint az egészségügyi szakdolgozók leginkább az ütemezést tartják elhibázottnak.
Megtörténik a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között, a járvány alatt, létrejött béremelési megállapodást utolsó lépése is.
Bruttó 430 ezer forintról indul a kezdőbér.
Két lépésben és legalább egyharmadával nőhetnek a bérek.
Ha az infláció magasabb lesz a vártnál, évközi emelés is jöhet.
Csütörtökön dőlhet el, mi lesz a bérmegállapodásban.
Fél év múlva jobban látják, pontosan milyen inflációval kell számolniuk.
De lesz olyan dolgozó, akinek 30 százalék feletti emelkedés is összejön.
54 milliárd forintot terveznek az idén bérköltségre fordítani.
Úgy tűnik, a munkáltatók nem kapnak segítséget a béremelések kigazdálkodásához.
A jegybankelnök fizetésemelése így garantálná a pedagógusbérek folyamatos emelkedését is.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament kicsinyes politikai boszorkányüldözést folytat.
Tizennégy százalékponttal több kormánypárti szavazó támogatja a tanárok tiltakozását, mint egy hónapja.
Orbán Viktortól kért segítséget a vízügyi szakszervezet, az elmaradt 4 százalékos béremelés miatt.
Legalább 26 százalékkal kell emelni a minimálbért – jelentette ki most először konkrét százalékban is megjelölve az elvárható mértéket a MASZSZ.
Készítettek egy felmérést.
Az 1200 fősnél kisebb orvosi körzeteket pedig 2028-ig megszüntetnék.
Orbán Viktor még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ma Magyarországon sztrájkkal eredményesen lehet megvívni a bérharcot. Ellenkező esetben mások is kedvet kapnának, s akkor mivé lenne a német autógyárak, a kelet-ázsiai akkumulátorüzemek paradicsoma? Vélemény.
A szakszervezet szerint egyébként is kevés lenne az emelés, de úgy néz ki, az is álom marad.
A magyar inflációt nem az indokoltnál nagyobb bérnövekedés táplálja.
A GKI szerint nem a pénz hiányzik.
Mediánbér-adatokat is közzétett a KSH.
