A megnövekedett feladatok ellenére létszámstop van az adóhatóságnál, amit munkaszervezéssel, a hatékonyság növelésével kívánnak ellensúlyozni. Jelenleg összesen 507 álláshelyük betöltetlen.
A cégek 87 százalékánál a gyakorlati tapasztalat fontosabb a végzettségnél, ugyanakkor 79 százalékuknál nincs gyakornoki program. Így a diákokat különös kényszerhelyzet elé állítják: már elsõ munkahelyük elõtt gyakorlatot kell szerezniük.
A mentõápolók egy része valószínûleg nem is tudta, hogy el kell végeznie egy szakképzést ahhoz, hogy dolgozhasson – vélekedik a szakszervezeti vezetõjük. A jogszabályok változása miatt ezek az emberek a munkájukat is elveszíthetik, hiszen a közszférában a jövõben csak szakképzett dolgozókat lehet majd alkalmazni az adott szakmákra. A képzést viszont csak saját költségükön végezhetik el.
Nem ért egyet a munkaügyi bíróság döntésével a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA), miszerint az ideiglenes Üzemi Tanáccsal kötött megállapodása és a csoportos létszámleépítés törvénytelen. Ezért ellentmondást nyújtottak be, és nem függesztik fel a kirúgásokat.
A rendõrség végül engedélyezte a szeptember 29-én kezdõdõ szakszervezeti D-Day összes helyszínét, így délután 3-kor a Clark Ádám téren elkezdõdik a gigantikus tiltakozó akció.
A szombatra tervezett Kossuth téri demonstráción részt vesz a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma is. Azért döntöttek így, mert fontosnak tartják a szakszervezeti összefogást. Ám a munkavállalók közül sokan nem mernek elmenni, mert ultimátumot kaptak a fõnöküktõl: ha demonstrálnak, kirúgják õket.
A magyar munkavállalók egyre nagyobb számban áramlanak ki külföldre. A legújabb népszerû célpont Ausztria. Olyan közel van, hogy az azonnali csábításnak a legtöbben addig sem állnak ellen, amíg valamennyire megtanulják a nyelvet. Mennek, amint lehet, és egyre kevesebben jönnének vissza.
Nehéz helyzet elé állítja a kormányzat a munkáltatókat, nem tudják ugyanis, hogy jövõre mibõl teremtik elõ a pénzt az elvárt béremeléshez – derült ki egy, még folyamatban lévõ kutatásból. A törvény által elõírt bérkompenzáció megfizetését több cégnél lehetetlennek tartják, elbocsátásokat terveznek.
Van virtuális és hagyományos, helyi és országos, magyar és nemzetközi. Sok ezer állást kínálnak, ám a cél sokszor inkább csak az „ismerkedés”, a munkaadók és az álláskeresõk itt személyesen is találkozhatnak. Lesz RapidRandi, rekordkísérlet, nyereményjátékok, elõadások. Õszi állásbörze-körkép az fn.hu-n.
Érthetõ, ha a kormányzó politikai elit tagjainak gyanús, mibõl élnek meg a kiskeresetûek, hiszen maguk aligha lennének képesek minimálbér-közeli fizetésbõl kijönni. Vélemény.
Az adóváltozások miatt csökkentek a nettó keresetek, a kormány újabb tervei miatt pedig még rosszabbul járnak az átlag alatti keresetûek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint a „senki nem járhat rosszabbul” szlogen hamisnak bizonyult.
Bõ egy hét alatt már 46-an jelentkeztek az egészségügyi államtitkárság által ismét meghirdetett rezidensi ösztöndíjprogramra. Több feltétel módosult, a támogatás összege azonban nem emelkedett.
A munkaerõpiac átalakul, ehhez alkalmazkodnia kell a családsegítõknek is. Ugyanis azok az emberek, akikkel foglalkozniuk kell, vagy munkanélküliek, vagy pedig feketén, kiszolgáltatott módon dolgoznak. Létrehoztak egy képzést, a „Szocio-Téka” programot, amely iránt már több egyetem és fõiskola is érdeklõdött, ám még nem tudni, hol oktatják a jövõben.
A munkanélküliség esetére kötött hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások legtöbbjénél a biztosító csak akkor fizet, ha rendes felmondással - átszervezés vagy létszámleépítés miatt - vesztette el valaki az állását - hívta fel a figyelmet a PSZÁF.
Olvasatlanul törölte jó néhány parlamenti képviselõ azt a szakmai javaslatot tartalmazó e-mailt, amelyet a közelmúltban a vegyipari szakszervezet (VDSZ) a munka törvénykönyvével kapcsolatban a politikusoknak küldött.
A miniszterelnök új munka törvénykönyvérõl (Mt.) egyeztetett a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletének egy-egy szervezetével. A szakszervezet szerint eredményes volt a találkozó, ígéretet kaptak, hogy nem fognak csökkenni a bérek, és a szabadság rendszere is változatlan marad. A vállalkozók pedig kitüntetéssel jutalmaznák a fizikai munkásokat.
Törvény szabályozza majd a versenyszférában is a béremelést, ám a pénteken bejelentett 2012-es adóváltozások miatt a munkaadóknak a tervezettnél jóval nagyobb kompenzációt kellene adniuk a nettó bérek értékének megõrzéséhez. A munkáltatók kiakadtak. Van azonban egy „kiskapu”: ha csak az alkalmazottak kétharmadának emelik a fizetését, akkor nem büntetheti meg a hatóság a céget.
Csökkent a regisztrált munkanélküliek száma augusztusban, júliushoz képest Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A nyilvántartott álláskeresõk létszámához számított munkanélküliségi arány 22,1 százalékos volt, miközben az országos átlag nem érte el a 12,5 százalékot.
A 26 bevont kistérség közül elsõként a fehérgyarmatiban indul el a következõ hetekben a több ezer embernek munkát adó Start munkaprogram. A közmunkások a mezõgazdaságban dolgozhatnak, de szemétszedésre is küldhetik õket.
Orbán Viktor az Országvédelmi Terv bejelentésekor szólt egy bizonyos „Start-munkaprogram” bevezetésérõl is. „Munkát fogunk kínálni mindenkinek, aki munkaképes, aki pedig nem veszi fel a munkát a számára felajánlott helyen, az nem kaphat az államtól segélyt” – közölte. De mi ez a program? Csak nem a közmunkát keresztelték át?
Az idén január-júliusban 36 ezerrel többen, 1 millió 846 ezren dolgoztak a versenyszférában, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A Budapesti Rendõr-fõkapitányság megtiltotta a szakszervezetek szeptember 29-tõl kezdõdõ tüntetéssorozatát. A szervezõk nem hagyják magukat, bírósághoz fordulnak, és mindenképp elkezdik a tiltakozó akciókat.
A lakosság számának és korösszetételének változása miatt Európában 15, Magyarországon 16 százalékos munkaerõ-piaci hiány várható 2050-re – derült ki a Randstad Bridging the Gap címû szakmai rendezvényén. Európai és magyar szakemberek szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást.