Azokkal, akik idén kevesebb nettó fizetést kaptak a tavalyinál az adóváltozások miatt, jó eséllyel jövõre is ez történik majd. Mint azt már az fn.hu megírta: bruttó 213 ezer forintig és alatta még veszít a gyermeket nevelõ az adóváltozásokkal, méghozzá nem is keveset, bruttó 80 ezer forintnál például közel 9500 forinttal csökken a nettó bér.
Az idei adóváltozások miatt bekövetkezõ nettóbér-csökkenést már nyáron egy törvénnyel próbálták „kompenzálni”. 2012. január elsejével lép életbe Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (fideszes) és Pálffy István (KDNP-s) „bérkommandós” képviselõk törvénye, amely az „alacsony keresetû munkavállalók bérének emelését ösztönzi” majd. A 2011. évi XCIX. törvény pont két évig lesz hatályban, tehát az adójóváírás kivezetése miatt nagyobb béremelésre lesz szükség, mint eddig a munkaadók gondolták.
A munka törvénykönyve azzal a ponttal bõvül, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehetõ mértékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetések reálértékét is megõrzik, hiszen az infláció (és a kétszázalékos áfaemelést követõ áremelkedések) miatt jelentõsen csökkenni fog a bérek vásárlóértéke.
De mi lesz a dolgozók egyharmadával?
Emellett a munkaügyi ellenõrzéseknél vizsgálni fogják azt is, hogy az adott munkaadó emelte-e annyival az alkalmazottak bérét, hogy az adó- és járulékváltozás miatt ne csökkenjen a kézhez kapott fizetése. Ha ezt nem teszi meg, akkor errõl a munkaügyi hatóság határozatot hoz, ám bírságot nem állapít meg. Az a vállalkozás, amely nem akarja vagy nem tudja emelni a béreket, két évig nem indulhat ajánlattevõként közbeszerzési eljáráson, de emellett a központi költségvetésbõl, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet.
Fontos része azonban a törvénynek, hogy azok a munkaadók „nem üthetik meg a bokájukat”, amelyek legalább a dolgozók kétharmadának emelték a bérét. Ahhoz pedig nem ad támpontot a törvény szövege, hogy mi alapján szelektálják a munkavállalókat, ki legyen az, akinek megtartják korábbi nettóját, és ki lesz az, akinek csökken a bére.
Drasztikus minimálbér-emelés?
Ahhoz, hogy a jövõ évi adótörvények miatt ne járjon rosszul 1,2 millió ember, ne csökkenjen a nettó fizetésük, 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az RTL Híradónak azt mondta: szerinte a vállalkozások a náluk maradó társasági adóból képesek is lesznek a munkabérek emelésére.
Németh Dávid, az ING bank vezetõ elemzõje szerint, ha a kormány megemeli a minimálbért, akkor ezt a vállalatok egy része nem tudja majd kifizetni: vagy becsukják a boltot, vagy kénytelenek lesznek elbocsátani néhány embert, és így megspórolni azt a bért, amelyet aztán a többieknek kifizetnek.
Kiakadtak a munkaadók
A bérkompenzációs törvény már elveiben is hibás megközelítésû, ugyanis a versenyszféra vállalkozásaiban az állam nem tulajdonos, így egyszerûen nincs joga ahhoz, hogy meghatározza, kizárólag a béremelésekre költsék a cégek a profitot, illetve ami a társasági adóból a vállalkozásnál maradt. Lehet, hogy az adott munkaadó – mint sok mikro-, kis- és közepes vállalkozás – pengeélen táncol, emiatt nincs lehetõsége a béremelésre. „Ha viszont nyereséges volt, akkor se mondja meg az állam, hogy mire költse a bevételét, nem kötelezheti arra, hogy egy új gép megvásárlása, pályázati önrész vagy fejlesztési tervek helyett több mint 20 százalékkal emelje a fizetéseket, ráadásul egy stagnáló gazdasági környezetben” – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fõtitkára az fn.hu-nak.
Leginkább az alacsony keresetûek, a minimálbérért dolgozó, sokszor szakképzetlen munkások lesznek a kormány döntései miatt veszélyben – mondta a fõtitkár. Hiszen a munkáltató általában a jó szakembereket tartja meg, a leghamarabb azoktól az emberektõl válnak meg, akik a legkevesebb hozzáadott értékkel bíró munkát végzik. Ezek az emberek a legvédtelenebbek, a legelesettebbek, és mégis õk járnak a legrosszabbul. Bizonyos régiókban, városokban, a vidéki Magyarországon egész ágazatok kerülhetnek veszélybe, fõként a nagy élõmunka-igényû, alacsony átlagkeresetû és szakképzettség nélküli embereket foglalkoztató vállalkozások nem tudnák például kigazdálkodni az esetlegesen 90 ezer forintnál is magasabbra emelkedõ minimálbért.
A minimálbér emelése az ennél magasabb fizetéseket is rendszerint „magával rántja” – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc. Ha viszont nem tudja máshogy kigazdálkodni a béremelést egy munkaadó, akkor kénytelen lesz elbocsátani embereket, hogy a többieknek megadja a kötelezõ bérfejlesztést. Ez a feketemunka és például a színlelt szerzõdések elterjedését eredményezheti.
A VOSZ-vezetõ szerint hatásvizsgálatokra lenne szükség, meg kellene vizsgálni a foglalkoztatottság és a versenyképesség szempontjából is a kormány terveit, a törvények, tervezetek végrehajthatóságát. Törékeny a magyar gazdaság, a vállalkozások csaknem kétharmada veszteséges – tette hozzá. „Az állam a saját háza táján tegyen rendet a saját munkavállalói – a fegyveres erõk, az egészségügyi vagy épp az oktatás területén dolgozók – béreinél és munkakörülményeiben, hiszen ahogy halljuk, látjuk, ott igencsak sok hiányosság van” – mondta Dávid Ferenc.
