Randira hív a munkaadó

Az elsõ állásbörzéket több mint egy évtizede rendezték, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az egykori Közgáz, azaz a Budapesti Corvinus Egyetem volt a mûfaj „úttörõje”. Ma már szinte minden egyetem és fõiskola rendez börzéket, de a Foglakoztatási Hivatal, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES), illetve a Bonni Munkaügyi Központ is rendszeresen szervez hazánkban ilyen eseményeket. Az intézmények által szervezett programok mellett a szakterület szerinti, tematikus börzék is gyakoriak: például idén tavasszal a jogászoknak és az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak is rendeztek.

Egyre több a kiállító

A Profession.hu Virtuális Állásbörze az idén õsszel már megdöntötte az egyéni rekordját: negyvennél is több kiállító szólítja meg három napon keresztül az álláskeresõket a webes felületen, a szervezõ állásportál százezernél is több érdeklõdõre számít. A szeptember 27-29. közötti eseményen több mint 1500 ajánlat várja a látogatókat, akik a chatszobában a munkaadókkal beszélgethetnek, karriertippeket kaphatnak az állásportál szakértõjétõl, de akár értékes nyereményekért is versenybe szállhatnak.

A Mûegyetemi Állásbörze mûszaki és gazdasági végzettségû munkakeresõket, illetve az ezeken a képzéseken részt vevõket szólítja meg. Évek óta tízezernél is több érdeklõdõt vonzott az esemény – és nem csak a fõvárosi álláskeresõk jönnek el. Az október 12-13-ai börzén száznál is több kiállító vesz majd részt. A tavaszi rendezvényen készült felmérés szerint a látogatók háromnegyede még hallgató, a többiek már rendelkeznek diplomával. Az érdeklõdõknek csak a 60 százaléka volt BME-hallgató, a legtöbb külsõs hallgató pedig az Óbudai Egyetemrõl (az egykori Budapesti Mûszaki Fõiskola) érkezett.

A Corvinus KarrierExpo (október 26-27.) is a gazdasági végzettségûeket célozza meg, szintén több intézmény diákjait és diplomásait várják. A karrier-, illetve önéletrajz-tanácsadás mellett olyan szakmai programokkal készülnek, mint a cégprezentációk, beugró tesztek, grafológiai elemzés, de a vállalkozó kedvû látogatók részt vehetnek az úgynevezett „KarrierBingo” játékban vagy próbainterjúkon a cégek HR-esénél.

Randi és rekordkísérlet

Egyszer egy nagyvállalat HR-ese azt mondta, hogy a munkahely kiválasztása olyan, mint a párválasztás. Az idei év újdonsága a Corvinuson a „RapidRandi”: melynek során egy speciális, nyitott interjúszigeten egy céges képviselõ és egy potenciális munkavállaló beszélgetnek egymással. Ugyanazon a helyszínen egyszerre több cég és érdeklõdõ is jelen van, a „pároknak” 10 perc áll rendelkezésre az „ismerkedéshez”. Így a kiállítók olyan jelöltekkel találkozhatnak, akik valóban felkészültek és motiváltak, és a „RapidRandin” való részvétel a cégek és a látogatók számára is ingyenes.

Október 5-6-án az országos állásmustra is újdonságokkal készül: a látogatók és kiállítók hatékony egymásra találását színkódokkal és Mosolykártyákkal ösztönzik a rendezõk. Az elõadások, prezentációk mellett a még egy rekordkísérletre is készülnek a szervezõk az állásmustrán, megpróbálják összegyûjteni egy helyre a világ legtöbb önéletrajzát. Ezzel a nagyközönség figyelmét arra a több ezer aktív, fiatal és tehetséges álláskeresõre akarják felhívni, akik a HVG-börzére ellátogatnak.

Hogyan viselkedjünk az állásbörzén?

Az álláspiaci mustrák idõszaka a tavasz és az õsz. Korábban, a hagyományos képzésben részt vevõ hallgatók többnyire a tavaszi szemeszter végén kapták meg diplomájukat, ez a tendencia a Bologna rendszer bevezetése óta megváltozott, azaz a végzõsök immár csaknem felének õsszel válik aktuálissá az álláskeresés. Az Educatio Kft. Diplomán túl magazinja például azt tanácsolja a felsõoktatásban tanuló fiataloknak, hogy már az elsõ vagy a második évben érdemes ellátogatniuk a rendezvényekre. Ugyanis itt már „élesben” kipróbálhatják az állásinterjút, gyakornoki programokra jelentkezhetnek, sõt akár találhatnak olyan vállalatot is, amelynél megírhatják a diplomamunkájukat.

Az állásbörzéken a cégek begyûjtik az önéletrajzokat, megismerkednek a jelöltekkel, majd ezután kezdõdik a kiválasztási folyamat. Érdemes mindenkinek a legjobb formáját megmutatnia, például nem szabad csak úgy ötletszerûen „beesni” egy rendezvényre. Érdemes kiválasztani a kínálatból azt a körülbelül 10 munkáltatót, amelyeknél szívesen dolgoznánk, megismerni a tevékenységüket. Nagyon fontos az, hogy milyen az elsõ benyomás rólunk a cég képviselõjében. Ezt a viselkedésünk mellett a megjelenésünkkel is pozitív irányba befolyásolhatjuk. Nem kötelezõ öltönyt vagy kosztümöt felvennünk egy állásbörzére, de mindenki tartózkodjon a mackónadrág-póló összeállítástól.

Önéletrajz nélkül tilos elindulni egy állásbörzére. Ha az elõzetesen rendelkezésünkre álló információkból kiderül, hogy van olyan cég, amelynek a konkrét pozíciójára pont megfelelõek lennénk, akkor érdemes elõre a „vállalatra szabni” az önéletrajzunkat. Kétnapos állásbörzén pedig az elsõ napon tájékozódjunk, a másodikon pedig már cégre szabott CV-vel érkezhetünk. A kiállítók azokat általában megjegyzik, akik jó benyomást tettek rájuk – ha másképp nem, akkor az önéletrajzra feljegyzik, hogy az adott érdeklõdõre vissza kell térniük.

A legrosszabb kérdések egyike a „Mivel foglalkozik a cég?” vagy a „Mennyit lehet ezzel a munkával keresni?”. Ilyen indítással biztosan elvágtuk magunkat. Ha viszont az érdeklõdésünk során kiderül, hogy készültünk a cégbõl, az jó pont lehet. Azt is tanácsos kifürkészni, hogy ki képviseli a céget standnál: ha nem egy hostesst küldtek önéletrajzokat gyûjteni, hanem a HR-osztály egyik munkatársát, akkor akár még találkozhatunk vele a jövõben. Ha a börzén beszélgetésbe elegyedünk a kiállítóval, a késõbbi felvételi interjún már hivatkozhatunk erre, megemlíthetjük, hogy „Talán emlékszik rám, találkoztunk az állásbörzén”.