Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) egy közleményben tiltakozik minden olyan kormányzati gyakorlat ellen, amely „fenyegetõ és kiszámíthatatlan módon sodorja bizonytalanságba a munkavállalókat, valamint a jelen és a jövõ nyugdíjasait”.
A 16 százalékos szja bevezetése jelentette az elsõ ballépést, hiszen végleg kettészakította a keresõket, igazságtalansággal és aránytalansággal sújtva õket. Stagnál a munkanélküliség, nem nõtt a belsõ fogyasztás. A béreknél a helyi tárgyalásokra nehezedett a feladat, hogy legalább ne csökkenjenek a keresetek – írja a konföderáció az fn.hu-nak eljuttatott közleményében.
Most a naponta, néha óráról-órára változó minisztériumi, kormányzati elképzelések az adó- és járulékterhekrõl, elõzetes modellezés nélküli rögtönzést és kapkodást mutatnak – vélik a munkavállalók képviselõi. A bejelentések szerint kivezetik az adójóváírást és a munkavállalóknál 1 százalékkal növelik a tb-járulékot. A szuperbruttót pár napja még az adójóváírás kivezetésével egyidejûleg akarták megszüntetni, ma már csak két év alatt, mondván ez a megoldás biztosítja a bérkompenzációt, amelyért majd a kijelölt hivatalhoz kell „járulni”.
A 92 ezres minimálbér nem lenne elég
A minimálbér tervezett 92 ezer forintra való emelése 360 forinttal alatta marad az idei nettó szintnek. Az 5 százalékos béremelési ajánlásnál 170 ezer forint bruttó keresetig szintén kevesebbet kapnak a munkavállalók, míg a 170 és 213 ezer forint között keresõk csak az idei bért tartják meg. A bruttó 202 ezer forint felett keresõkre különadót vetnek ki, „átmeneti támogatás” címen, ami az õ fizetésüket is csökkenti. Ez a lépés mutatja, hogy a 16%-os SZJA tarthatatlan, még akkor is ha mást mond a kormány.
Az áfa 25-rõl 27 százalékra történõ emelése az emberek mindennapi megélhetését drágítja és felfelé kényszeríti az inflációt, ami a keresetek értéktelenedéséhez vezet. Ezzel a kormány jövõre még nehezebb helyzetbe sodorja a munkavállalók tömegét.
Elbocsátásokat hozhatnak az intézkedések
Mindezek – a stagnáló munkanélküliség mellett is – feltételezhetõen elbocsátásokhoz vezetnek, nem nõ a belsõ fogyasztás, elhanyagolható mértékû lesz a gazdaság növekedése. Emellett a szakszervezet szerint a kormány szociális párbeszéd nélkül hoz döntéseket, többek között a munka törvénykönyvének módosításában is.
Az ASZSZ ezen kormányzati gyakorlat, a munkavállalókat sújtó kereseti és munkajogi hátrányok miatt tiltakozik és érdemi háromoldalú tárgyalásokat követel. Ellenkezõ esetben minden felelõsség a kormányt terheli.
