Miközben Magyarországon nő a munkanélküliség, a vállalatok 40 ezer állásra nem találnak magyar munkaerőt. A szakképzett munkavállalókból hiány van, míg diplomásokból egyre nagyobb a túlkínálat.
Százezer új típusú távmunkahelyet hoznának létre 2008-ig, aminek részeként hamarosan kiírják az új távmunkahelyek létrehozására szolgáló idei első, 500 millió forintos keretű pályázatot - mondta Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke.
A korábban nyilvánosságra került matematika tételsorok korábbiak, próbaérettségi feladatok illetve saját gyártmányú tételek - közölte Szántó Gabriella, az Oktatási Minisztérium (OM) szóvivője.
Magyar Bálint nem zárta ki, hogy bársonyszékébe kerülhet az érettségi botrány. A megerősített biztonsági intézkedések ellenére ugyanis a sajtó előre értesült az érettségi tételekről.
A magyaroknál csak az észtek, litvánok, lengyelek és szlovének dolgoznak többet, míg például a sereghajtó franciák több mint 270 órával kevesebbet – derül ki az élet- és munkakörülmények javításáért küzdő európai alapítvány felméréséből.
A nők és a férfiak azonos lehetőségei címmel rendeztek konferenciát Európai Parlamentben. Az itt ismertetett jelentésből kiderült, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség egyelőre csak vágyálom marad Kelet- és Közép-Európában.
Lezajlottak a középfokú beiskolázások, idén első körben a diákok 92,5 százalékát felvették középiskolába - közölte az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezetője szerdán Budapesten.
Magyarország nyerte el a világ legjelentősebb amatőr sportrendezvényének - a „World Corporate Games"-nek - a 2006. évi rendezési jogát, a Magyar Turizmus Rt. kezdeményezését követően.
A mérnökök és az informatikusok lesznek a legkeresettebbek, az értékesítőkre és marketingesekre továbbra is stabil kereslet várható, csökken viszont a megnyíló logisztikai és számviteli pozíciók száma.
Hiába növekedett három és félszeresére a felsőoktatásban tanulók száma itthon, egy új kutatás szerint túlképzésről nincs szó. Csökkent a friss diplomások relatív bérelőnye, ám még mindig jóval többet keresnek az érettségizetteknél.
Elmaradt a magyar munkavállalók rohama az uniós tagállamokban, amelyek liberalizálták munkaerőpiacukat. Ausztriában - a kemény munkafeltételek és az esetenkénti megaláztatások ellenére - egyre többen keresnek megélhetést.
A FigyelőNet és a Nők Lapja Cafe olvasói online kérdőívünk segítségével elmondhatják véleményüket Magyarország "Legjobb munkahelyéről", a magyar munkaadókról és a munkaerő-piaci helyzetről.
A friss közgazdász-diplomával rendelkező pályakezdőknek átlag 197 ezer forint bruttó bért kínáltak fel az április eleji KarrierExpo állásbörzén a cégek. A pályakezdő műszakisoknál ugyanez elérte a 218 ezer forintot.
Bár Magyarországon több a női kutató, oktató, mint az ellenkező nemű, tanszék- vagy intézetvezetői pozícióra férfi társaiknak háromszor nagyobb esélyük van, akadémiai tagságról pedig csak álmodozhatnak. Egyelőre a versenyszférában jobbak az esélyeik.
Nemcsak a cég alapítójának életében jelent kritikus időszakot, amikor át kell adnia a stafétabotot, hanem a vállalatéban is. Az érzelmi kötődések miatt megnehezedő sikeres utódlás titkát nálunk még csak kóstolgatják - írja az Üzlet és Siker.
Februárban hirdette meg közmunkaprogramját a Munkaügyi Minisztérium, másfél milliárd forintot szánva a hátrányos helyzetű, főleg roma munkavállalók foglalkoztatására. A program legális jövedelemhez juttat több ezer munkanélkülit.
Igaz, hogy az Európai Parlament képviselőinek alapfizetése tagországonként eltérő, de a kevesebbet kereső honatyák is több millió forintot jelentő juttatásokkal egészíthetik ki azt. Egy részük csúnyán visszaél ezekkel.
A magyar cégek még a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban is nehezen találnak megfelelő képesítéssel rendelkező embert az álláshelyekre, ezért évente akár tízezerrel is bővülhet a külföldi dolgozók száma Magyarországon.
Leginkább a pénzügyi és IT-szektor vállalatainál biztosítanak egyenlő bánásmódot a melegeknek. A Vállalati Egyenlőségi Indexet két éve számítják ki a Fortune- és a Forbes-lista óriásvállalatainál.
A magyar munkavállalók úgy érzik, jó teljesítményük nem ér sokat a vállalatvezetők szemében, nem honorálják eléggé. Sőt a korábban elégedettséget nyújtó juttatások is kezdenek megkopni, már nem értékelik őket annyira.
A férfiak és a nők nyelvhasználata eltérő. A férfiak tárgyilagosabbak, és főként szakmai kompetenciáikat domborítják ki a felvételi interjún, a nők még foglalkozásukról is személyesebben beszélnek.
Mikor érdemes egy vezetőnek kényszerítő és korlátozó módon viselkednie, és mikor eredményesebb a hajcsár vagy a barátkozó magatartás? A helyzetfüggő vezetési módszerek tudatos alkalmazása igazi kihívás.