Tavaly sem sikerült a magyar vállalatoknak megoldaniuk azt a feladványt, hogy fizetésükkel elégedetté tegyék az alkalmazottaikat – foglalta össze a Figyelő Hewitt Legjobb Munkahely felmérés, amelynek eredményei csaknem húszezer magyar munkavállaló véleményén alapszanak. Itt nem csak a fizetések abszolút nagyságáról van szó, hanem arról is, hogy a vezetőknek nem sikerül azt éreztetniük a munkavállalókkal, egyéni teljesítményük értékelése jelenik meg a bérükben. Annak ellenére sem, hogy a résztvevő kilencven cégnél a teljesítményt tartják a legmeghatározóbb tényezőnek a fizetésemelés során.
|
Az egy évvel korábbi felméréshez képest jelentősen csökkent a magyar munkavállalók elégedettsége a fizetésükkel. „A legnagyobb problémát pedig a fizetések egyéni teljesítménnyel való arányossága mutatja” – emelte ki Veres Rita, a Hewitt Inside tanácsadó cég munkatársa, a felmérés vezetője. A dolgozók 35 százaléka azt állítja, fizetése nem arányos az általa nyújtott teljesítménnyel.
Ez az eredmény azért is meglepő, mert a vállalatok körében egyre erősebb az a törekvés, hogy a fizetés az egyéni teljesítmény tükre legyen. „A résztvevő cégeknél a fizetésemelések meghatározásakor az egyéni teljesítményértékelés dominánsabb szerepet játszik, mint eddig bármikor. Ez a vezetők is beosztottakra egyaránt igaz” – tette hozzá Veres Rita.
A munkavállalók elégedetlensége feltehetően nem is az egyéni teljesítmény figyelembe vételének hiányából fakad. Inkább abból, hogy nem érezhetik, a jó teljesítmény valóban sokat ér a vállalatnak. A felmérés szerint a kiemelkedően teljesítő munkatársak jellemzően 1,5-szeres fizetésemelésben részesülnek, mint ugyanabban a munkakörben átlagosan teljesítő kollégáik. „Csakhogy ha egy átlagos alkalmazott 2 százalékos emelésben részesül, a kiemelkedőnek sem jut 3 százaléknál több” – hangsúlyozta a tanácsadó. Nem beszélve arról, hogy a vállalatok többségénél a gyengén teljesítők is kapnak mindig fizetésemelést.
Már a juttatások fénye is megkopott
A vállalatvezetők kezében korábban adu ász volt a béren kívüli juttatás. Magyarország ugyanis eddig kilógott a többi európai ország közül a juttatások megítélésének tekintetében. Nem csak Nyugat-Európában, de a többi kelet-közép-európai országban sem tért el ennyire a fizetés és a béren kívüli juttatások megítélése, mint náluk. Máshol a két kompenzációs forma között csak árnyalatnyi különbségek voltak, Magyarországion viszont jóval magasabb volt a juttatásokkal való elégedettség.
„Ám ez az eszköz is elvész lassan a vezetők kezéből, mert a tavalyi év már egyértelműen azt mutatta, hogy a magyar munkavállalók egyre kevésbé elégedettek a juttatásaikkal” – mondta Veres Rita. Ennek ellenére a béren kívüli juttatások gyorsan terjednek. Jelenleg a résztvevő vállalatok 29 százalékánál működik cafeteria rendszer, és további 45 százalék tervezi a bevezetését. Valószínűleg azonban a juttatási csomagok nem mindent orvosló csodaszerek lesznek, hanem az alapvető elvárások közé fognak felsorakozni: meglétük nem növeli az elégedettséget, csak hiányuk csökkenti azt.
Erkölcsi megbecsülés – a mentőöv 
Természetesen a munkavállalók kompenzációval kapcsolatos elégedettségét nem csak az anyagi elismeréssel lehet elérni. A legtöbb vállalatnál léteznek olyan programok, amellyel a kiemelkedő vagy átlagon felüli teljesítményt jutalmazzák. A McDonald’s Hűség-Programja a vállalatnál eltöltött éveket díjazza. Tizenöt év után egy aranykarórát kapnak a dolgozók. De minden tizedik vállalatnál eltöltött év után minden dolgozónak jár 8 hét fizetett szabadság.
Általában egyébként ajándéktárgyakkal, nyilvános dicsérettel, a családtagoknak is nyújtott szórakozási és utazási lehetőségekkel mutatják ki a vállalatoknál az elismerést. Mindez nem csak a kiváló egyéni vagy csapatteljesítményért jár, hanem a különleges helyzetekben való helytállásért is.
