Pénzügy

Diplomát vagy szakképzettséget?

admin
admin

2005. 05. 16. 16:09

Miközben Magyarországon nő a munkanélküliség, a vállalatok 40 ezer állásra nem találnak magyar munkaerőt. A szakképzett munkavállalókból hiány van, míg diplomásokból egyre nagyobb a túlkínálat.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a munkaadói szervezetek találkozóján radikális elveket hangoztatott: egy fillért sem adna az olyan oktatási intézményeknek, amelyek csak utántermelik a munkanélkülieket. Ennek ellenére a szakképző- és a felsőoktatási intézmények nagy része potenciális munkanélkülieket nevel, mivel a különböző iskolák finanszírozása még mindig nem a diákok munkaerőpiacon való elhelyezkedési esélyeitől függ. Pedig ez az angolszász országokban már évtizedek óta bevált mérőeszköze az intézmény színvonalának.

Idehaza azonban az emberek tájékozatlanságának is köszönhető, hogy a jelenlegi 7,1 százalékos munkanélküliségi ráta mellett 40 ezer állásra munkaerőt keresnek a magyarországi cégek. A munkaerőhiányt külföldről kénytelenek pótolni, vagy teljes kapacitásuk kihasználása nélkül működnek.

Akikből hiány van

A fém- és építőipari munkások, az esztergályosok, a hegesztők, a szerszámkészítők és a műszaki diplomások – főleg a villamosmérnökök – jelenleg aranyat érnek a munkaerőpiacon. „A strukturális munkanélküliségnek, vagyis a szakképzett munkaerő hiányának köszönhetően a hazai cégek 40 ezer állásra nem találnak megfelelő magyar munkavállalót, immáron több éve” – mondta el a FigyelőNetnek dr. Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Van olyan itteni cég, amelyik Németországból kénytelen hazánkba csábítani szakképzett technikust, mert itthon egyszerűen nem akad rá jelentkező.

„Éveken belül krónikus munkaerőhiány lép fel a magyar gazdaságban, s ennek kezelésére elengedhetetlen, hogy külföldről áramoljon be szakember” – nyilatkozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László. A kamara számításai szerint mindenképpen szükség lesz a külföldi munkavállalókra, hiszen csak az építőiparban 200 ezer fős munkaerő szükségletre kell számítani 2013-ra. Pawlusné Mathuny Anikó, a Suzuki humánpolitikai vezetője a FigyelőNetnek vázolta, hogy az esztergomi gyárban a fizikai állások több mint a felét magyar ajkú szlovák állampolgárok töltik be, mert egyszerűen nincs több olyan magyar munkavállaló a térségben, aki alkalmas lenne az üres álláshelyekre. Nekik szerencséjük van, hogy a szomszédos országból érkezőkkel kipótolva nem kell csökkenteniük a gyár kapacitásának kihasználtságát.

Összehangoltság nélkül

Bár szakképzett munkaerőre lenne tehát égetően szükség Magyarországon, a számok riasztóak: 1989-ben még a tizenévesek 45 százaléka választotta a szakképzést, ma már csak 20 százalékuk dönt az ilyen irányú tanulmányok mellett. A többiek az érettségit és legalább a főiskolai diplomát célozzák meg. Pedig a diplomás munkanélküliek száma évről évre nő. Mindez azonban annak is köszönhető, hogy a 18 évesek többsége tájékozatlan, és a legtöbben olyan szakokra adják be jelentkezésüket, amelyek már évek óta a friss diplomás munkanélküliek kibocsátásában jeleskednek.

És ne feledjük: a felsőoktatás hirtelen bővülésének köszönhetően az egyetemek és főiskolák ontják a diplomásokat a munkaerőpiacra. Növekvő számuk azért jelent problémát, mert a fiatalok tájékozatlansága miatt a legtöbben olyan szakokra jelentkeznek, amelyek már 5-6 éve a friss diplomás munkanélküliek számát gyarapítják. Idén például ismét közgazdásznak és jogásznak jelentkeztek a legtöbben, miközben e két szakma képviselői közül kerülnek ki a legnagyobb arányban munkanélkülivé váló fiatal diplomások.

Megbecsültség nélkül

„Mire az emberekhez eljut, hogy a közgazdász és jogász diploma már nem számít a legjobb befektetésnek, hatalmas túlképzés lesz belőlük” – véli egy munkaerő-piaci szakértő. Feltehetően addigra már jelentősen csökkeni fog e két szakma megítélése a magyar társadalmon belül. Egyelőre azonban a magyar szülők mindenképpen diplomát szeretnének látni gyermekeik kezében, hiszen korábban csak kevesen jutottak be a felsőoktatási intézményekbe. Akinek diplomája volt, mindenképpen el tudott helyezkedni, és biztos életpálya várt rá.

A rendszerváltást követően azonban egyértelműen az elitoktatás megszüntetése és a diplomások arányának növelése volt a cél. Ezzel párhuzamosan azonban csökken a felsőfokú papírok munkaerő-piaci értéke is, míg a szakképzettséget jelentős pénzzel is honorálják a munkaadók. A diplomások relatív bérelőnye a középfokú papírral rendelkezőkkel szemben a gazdasági képzettséget igénylő pozíciókban 2000-ben jelentősen visszaesett. A cégek pedig a hiányszakmák képviselőinek, így például a hegesztőknek a diplomásokkal megegyező bért is hajnaldóak fizetni. Mindezekkel az oktatás irányítóinak, illetve az oktatási intézmények vezetőinek is számolniuk kellene.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.