Magenta névre hallgat az az AI-rendszer, amely a Google fejlesztőlaborjából érkezik és várhatóan zenét, illetve vizuális művészeti alkotásokat készít majd.
ai
"Mivel a homályosan és túlságosan széleskörűen meghatározott „terrorvészhelyzet” nevében elsöprő hatalmat adnak a végrehajtó hatalom kezébe"
Több tucat, konténerekbe zárt foglyot őriz a dél-szudáni hadsereg a perzselő melegben, hetente két alkalommal jutnak ételhez és csak minimális mennyiségű vizet kapnak.
Virtuális valóság, okosabb hangvezérelt asszisztens, új Android - a Google egy tonna újdonságot jelentett be fejlesztői konferenciáján, mutatjuk a legfontosabbakat.
A mesterséges intelligencia lát, hall, tanul, és mindent jobban ért, mint az alkotói - ez viszont nem jelenti azt, hogy tíz éven belül emberszabású robotok mindenben emberiebbek lesznek egy embernél.
Diákok egy csoportja úgy döntött, irányított gépi jóst készítenek, amely megmondja, ki meddig bírja élve a sorozatban.
A világon legalább két helyen hajlandóak agysebészek olyan kísérleti implantokat ültetni emberek agyába, amellyel mesterséges intelligenciákkal lehet beszélgetni. Még magyar vonatkozása is akad a dolognak.
Eddig úgy gondolhattuk, a robotok számolásra, automatizálásra, betanított munkákra jók. Ehhez képest megvan az első gépi irodalmár.
A Tay nevű 16 éves mesterséges kislány egyetlen nap leforgása alatt teljesen egy szexmániás, trágár nácivá vált. Végül ki is kapcsolták.
Már-már azt hittük, mostantól minden meccset megnyer a mesterséges intelligencia, de egy kör erejéig az emberiség visszavágott. Ettől persze az ötmeccses széria már a gépé.
Sakkprogramokról már sokat hallottunk, most azonban új, még nehezebb játékban győzött a mesterséges intelligencia.
Elvileg nem lehet olyan, mint a Terminátor filmek Skynetje, az emberiség javát szolgálná az önfejlesztő gépi elme. Persze jó kérdés, hová fejleszti majd magát.
Néha a sci-fi ötletek nem is annyira elméletiek. Egy nemrég még filmen látható megoldáson, a digitális örök életen ugyanis valóban dolgozik egy vállalat.
A dugók megakadályozása és a minél hatékonyabb közlekedés jár a Southamptoni Egyetem kutatóinak fejében.
Az Essexi Egyetem két kutatója rendezett versenyt mesterséges intelligenciaprogramok fejlesztőinek, mert ki mondta, hogy csak az emberek játszhatnak?
Nem, a Texasi Egyetem kutatói nem az emberiség mielőbbi pusztulására pályáznak.
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói a megbánás eszközével tanítanák meg tanulni a számítógépeket.
Az IBM számítógépe a második nap végét háromszoros előnnyel fejezte be.
Egy amerikai vetélkedőben egy korábbi bajnok és a Watson nevű számítógép egyaránt 5000 dollárt nyert.
Mert egy magára valamit adó mesterséges intelligencia manapság már nem sakkozik.
És ennek köszönheti Loebner-díját a Suzette névre keresztelt szoftver.
