A gyulafehérvári román nemzetgyűlés 1918-ban kimondta „az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával”.
trianon
A Rongyos Gárda – a magyar kormány támogatásával – meggátolta Ausztriát Burgenland megszállásában.
A kormánypárti politikusok miatt nem ment át a javaslat.
A fideszes országgyűlési képviselő azt írja, sok mindent nem értett, de főleg a térdelésük közbeni füttyöt nem.
A második bécsi döntéssel hazánk 43 ezer négyzetkilométernyi területet kapott vissza Romániától 1940 augusztusában.
A nyugat-magyarországi fegyveres ellenállás hozzájárult a békeszerződés revíziójához.
Sértésnek nevezték a párhuzamot Trianon traumája és a Krím annektálása között.
Az államfő szerint mi értjük csak meg igazán, miért annyira érzékeny Ukrajnának a félsziget kérdése.
Az első magyar szépségkirálynő Európában is diadalmaskodott 1929-ben: győzelmét a magyar közvélemény revansnak értékelte Trianonért.
A két világháború között rendkívül feszült volt a két ország viszonya, Magyarország a komáromi hídon át támadott volna, a csehek a Budapest–Hatvan vonalon terveztek felvonulni ellenünk.
Százezres „néma tömeg” vonult az utcán, leállt a közlekedés, megállt az élet, fél órán keresztül zúgtak a harangok. Így gyászolt Budapest 1920. június 4-én.
A főpolgármester szerint Trianon sorstrauma.
Grandiózus erődemonstrációt tartott a diktatúra az első vörös május 1-jén 1919-ben, miközben az ország önvédelmi háborút vívott, a szakadék szélén táncolt.
A kisantant addig létezett, amíg a versailles-i államrend. Húsz évig.
Zólyom vármegye alispánja egy, a szexuális életére kihegyezett karaktergyilkosság után elvesztette a családját: a politika színterén állt bosszút.
Az I. világháború után 4-500 ezer magyar menekült a mai Magyarországra annak valamilyen következményeként, hogy szülőföldje idegen megszállás, majd fennhatóság alá került.
Bethlen István ügyesen osztotta meg baloldali ellenzékét, a Polgárok és Munkások Szövetsége nem volt eredményes az első világháború utáni Magyarországon.
Az első világháború után 60 ezer magyar gyerek utazhatott nyugat-európai befogadócsaládokhoz az itthoni éhezés és nyomor elől.
A tektonikai mozgások miatt hazánk évente egy fél hektárnyi területet veszít el – ez a „geológiai Trianon”, de lassan eltűnik a Földközi-tenger is.
Ezt Csunderlik Péter történész állítja a nemrég megjelent könyvében. Interjúnkban ki is fejti, hogy vajon túlzott-e, vagy éppenséggel tűpontosan fogalmazott.
A Fidesz egyik alelnöke történelmi távlatba helyezte a miniszterelnök brüsszeli működését.
Kozma Miklós revizionista szólamokkal érvelt a rádióadások mellett 95 éve, amikor a Magyar Rádió megkezdte rendszeres adásait.
A köztársasági elnök kihirdette az erről szóló törvényt.
A katonai megszállás ellen hazánk több pontján is spontán vagy annak tűnő népfelkelés alakult ki, a nemzeti ellenállás pedig aprócska, mára mégis kultikussá vált sikereket szült.
