Fortepan / Molnár János
Tudomány bbc history

Trianon ellen állt csatába a Magyar Rádió

Az 1910-es évekre vált lehetővé az első rádióadások sugárzása és vétele, de valódi, rendszeres adást közlő rádióállomások csak az évtized végén, illetve az 1920-as évek elején jöttek létre világszerte.

Kapcsolat elszakított véreinkkel

Magyarországon ekkor már évtizedek óta működött Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó, amely vezetékes hálózat segítségével továbbított híreket, szórakoztató műsorokat előfizetőinek. A megoldás felett azonban eljárt az idő, ezért hazánkban is elkezdődött az első rádióadó elindításának előkészítése. A munka a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság égisze alatt zajlott, a konszern 1922-ben szerezte meg a Telefonhírmondó Rt. többségi tulajdonát. A meglévő szakmai tudást felhasználva jött létre a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.

Az első, a Rákóczi út 22. szám alatt, már erre a célra épült stúdió felállítása és a kísérleti adások után 95 évvel ezelőtt, 1925. december 1-jén, délután 5 órakor kezdődött meg a Magyar Rádió rendszeres adása, méghozzá az MTI igazgatója, vitéz leveldi Kozma Miklós ünnepi beszédével. Nem meglepő, ha a Rongyos Gárda egykori tagja kiemelte a rádió, mint a revizionista politika fegyverének szerepét is a beszédében:

„A magyar kultúra fegyvertára egy erős fegyverrel gyarapodott. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentősége az, hogy egyrészt egyetlen szabad összeköttetési lehetőség elszakított véreinkkel, másrészt demonstrálja a magyar kultúrfölényt olyan nemzetekkel szemben, amelyek hatalmasabbnak hiszik magukat, mint mi, de amelyek kultúrája a mienknek nyomába sem léphet…”

Magyar nóta és cigányzene

Ezután könnyedebbre váltott a hangnem, régi magyar dalokat, Liszt és Bartók műveit, Sándor Erzsi tolmácsolásában operaáriákat és más zeneműveket szórt az éterbe a 2 kW teljesítményű csepeli adó. A szerkesztők jól mérték fel a közönség igényeit, a hallgatók körében végzett első, 1927-es közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy a legnagyobb örömmel magyar nótákat és cigányzenét hallgatnak az előfizetők, akiknek a száma ekkorra már meghaladta a 80 ezer főt.

A rádió hamar meg­hódította a magyar közönséget, és az adás az újabb antennák és főként az akkor rekordmagasságúnak számító, 300 méteres lakihegyi adó üzembe helyezésével valóban eljutott a határokon túlra, a háború idején pedig még a szovjet fronton harcoló katonák is hallgathatták a műsort.

Kiemelt képünkön a csepeli adóállomás, az állomás épületei és az antenna. Molnár János postamérnök, fizikus és Tolnai Henrik posta-műszaki főellenőr, a csepeli rádióállomás vezetője.

Vlagyimir Putyin hatalmát nem sok minden fenyegeti, ám ezek egyike biztosan Alekszej Navalnij. Az orosz ellenzéki vezető által kiszivárogtatott felvételek szerint az elnöké a világ legdrágább palotája. Ezek a képek rettenetes politikai károkat okozhatnak az orosz elnöknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.