Már csak alig négymilliárd év maradt a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis találkozásáig.
galaxis
Japán csillagászok fedezték fel az eddigi legtávolabbi, 12,91 milliárd fényévnyire lévő SXDF-NB 1006-2 katalógusjelű galaxist.
Egy legalább 675 csillagból álló csoportra leltek, amely megtalálta a Tejútrendszerből kivezető utat.
Míg egyes csillagvárosok gömbölyűek, mások inkább korongra emlékeztetnek - a Sombrero-galaxis egyszerre mutatja fel ezeket a "személyiségjegyeket".
A Földtől hetvenmillió fényévre egy "négyszögletes" csillagvárosra lelt egy nemzetközi kutatócsoport.
A Hubble űrteleszkóp kapta lencsevégre a Tejútrendszer párját.
A Hubble űrteleszkópnak köszönhetjük a közeli felvételt - a tudósok tanulmányoznak, mi gyönyörködünk.
Azok a galaxisok, melyek a korai univerzumban ontották a csillagokat, napjainkra a passzivitásukról ismertek.
Amerikai és holland csillagászok egy olyan törpegalaxist fedeztek fel, amely feltételezéseik szerint kizárólag sötét anyagból áll.
A csillagváros akkor keletkezett, amikor univerzumunk még csak 750 millió éves volt.
Ez az első eset, hogy „élőben” figyelhetik meg a tudósok, miként fogyaszt el egy gázfelhőt egy fekete lyuk.
Az Univerzum peremén, majd tizenhárommilliárd fényévnyire a Földtől olyan infravörös fényt kibocsátó galaxisok találhatóak, amelyekre egyáltalán nem számítottak a tudósok.
A Cambridge-i Egyetem csillagászai szerint a Tejútrendszer legújabb áldozata a Sagittarius törpegalaxis.
A sötét anyag világegyetem negyedét teszi ki, mégis alig tudnak róla valamit a fizikusok.
Mindössze tízmillió évükbe telik, hogy megduplázzák csillagnépességüket.
Izzó gázbuborékokat fúvó törpegalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp.
A szupernóvákat produkáló képződmény kétszázötvenmillió fényévnyire található az Arp-220 csillagvárosban.
Kozmikus méretben igazolták dán asztrofizikusok Einstein relativitáselméletét, amely szerint egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.
Szimulációk megmutatták, hogy az ütközéseknek köszönhetően változtak galaxisunk spirálkarjai, és alakultak ki gyűrűszerű struktúrák a Tejútrendszer szélein.
Az Univerzum peremén található hatalmas hidrogénfelhők sugárzása azt mutatja: rejtélyes galaxisok állnak a háttérben.
Mintegy ezer régi, kicsi és gyenge csillag helyezkedik el egy törpegalaxisban a Tejút peremén.
A mellékelt ábrán a Tejútrendszer a bal oldalon éppen látható kis pötty.
A Markarian 739 galaxis 425 millió fényévnyire található a Földtől. Belsejében két mag - azaz pontosabban két fekete lyuk - szipolyozza a körülötte keringő anyagot.
Az idős, "halottnak" tűnő galaxisokban is születnek csillagok - derítették ki a Michigani Egyetem kutatói.
