Az idei évtől másképp kell számolni a gazdasági mutatókat, mint eddig. Így a prostitúció és a drogfogyasztás mellett a fekete dohánykereskedelem is beszámít a bruttó hazai termékbe.
Az idei második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Többek között a külföldi autógyárak feldolgozóipara és az állami építkezések húzták felfelé az adatot.
A bruttó hazai termék (GDP) idei kedvező növekedését egyszeri, átmeneti tényezők okozzák, amelyek nélkül a most 2,7 százalékra várt bővülési ütem a 0,5 százalékot is alig érné el – állítja a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI).
Javították a magyar és a lengyel gazdaság idei növekedésére adott előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők. A döntést a vártnál erőteljesebb első negyedévi teljesítménnyel indokolták.
A 3 százalékos növekedés mellett 1,9 százalékos költségvetési hiánnyal, 8,2 százalékos munkanélküliséggel és 3 százalékos inflációval számol a kormány a konvergenciaprogramban.
A jegybank csökkentette inflációs előrejelzését, az idei GDP prognózisán viszont nem változtatott. És amit igazán várt a piac: jelezték, valószínűleg nem várható újabb alapkamat-csökkentés. De ki sem zárták.
A gazdaságkutató legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa a tavalyi évben beinduló gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre.
A kutatóintézet szerint gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható dinamikus növekedés, és vannak olyan területek, ahol nem kizárt a visszaesés sem.
A negyedik negyedévben tényleg 2,7 százalékkal nőtt a GDP. A legfőbb húzóerő a mezőgazdaság volt, de az ipar és a szolgáltatások teljesítménye is biztató.
A GKI szerint a választási gazdaságpolitika ugyan élénkítő hatású, de a jogbiztonság és a tőkevonzó képesség híján nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.